– mondta Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben.

A kancellár a december végén elkezdett oltási kampány első tapasztalatairól a tartományi kormányfőkkel, oltóanyagokat gyártó cégek vezetőivel és a vakcinabeszerzést az EU-tagországok képviseletében végző Európai Bizottság szakembereivel folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte:

Hangsúlyozta: ez a cél akkor is elérhető, ha időközben nem kerül újabb oltóanyag a piacra, és csak a már EU-s engedéllyel rendelkező termékekkel – a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és az Oxford/AstraZeneca-vakcinával – lehet dolgozni.

A tanácskozáson arról is egyetértésre jutottak, hogy nem kell megváltoztatni az oltás ütemezését, vagyis nem kell a gyártók által ajánlottnál hosszabb ideig várni a második adag beadásával, hogy minél hamarabb minél több ember megkaphassa legalább az első adagot.

Ugyancsak egyetértettek abban, hogy nem szükséges változtatni a társadalmi csoportok rászorultsága alapján összeállított fontossági rangsoron, vagyis elsősorban nyolcvan éven felülieknek, az idős- és az ápolási otthonok lakóinak és dolgozóinak, a kórházi orvosoknak és ápolóknak biztosítják az oltást, míg a második helyen kiemeltek közé mások mellett a hetven éven felüliek, a valamely alapbetegség miatt súlyosan veszélyeztetettek, a harmadik helyen kiemeltek közé pedig többek között a 60-70 éves korosztály tagjai és a betegségük miatt közepesen veszélyeztetettek tartoznak.

Ugyanakkor a szövetségi kormány és a járványügyi védekezésért – így az oltások beadásáért is – felelős tartományi kormányok megállapodtak egy úgynevezett nemzeti oltási terv felállításában. Erről Markus Söder bajor miniszterelnök a tájékoztatón elmondta, hogy kifejlesztenek egy „közös platformot”, amely a vakcinaszállítmányok érkezésével és a szövetségi kormány által felügyelt szétosztásával kapcsolatos adatokat tartalmazza majd, és az oltás megszervezésében – a többi között az időpontok kiadásában – segíti a tartományokat.

A járvány tavaly ősszel kibontakozott második hulláma levonulóban van. A legfontosabb járványhelyzeti mutatóként számon tartott úgynevezett hétnapi incidencia (fertőzésgyakoriság) – az előző hét nap alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma – január 28-án süllyedt először 100 alá tavaly október óta, és hétfőn 91-en állt a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint.

Ez a mutató január közepén még 130 felett állt. Az egyelőre február közepéig elrendelt országos zárlattal a kormány azt igyekszik elérni, hogy a mutató 50 alá süllyedjen, mert a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó helyi közegészségügyi hivatalok csak ebben az esetben tudják visszaszerezni az ellenőrzést a vírus terjedése felett.

Az RKI hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 5608 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 6729-hez képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 221 971 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 175 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 57 120-ra emelkedett.