A két vezető a tárgyalásokat megelőzően a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének és megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta. Obama egy héttel azt követően fogadta a kormányfőt, hogy bejelentette:

Amerikai szakértők ugyanakkor a találkozót megelőzően rámutattak: Sarif alighanem ki fogja fejteni Obamának, hogy Pakisztán nem fogad el korlátozásokat a taktikai nukleáris fegyverek kérdésében, amelyekre felfogása szerint rivális Indiának a meglepetésszerű támadástól való elrettentésére van szüksége. Emellett a dél-ázsiai ország kormányfőjének aligha van ráhatása hazájának az afgán felkelők számára biztos menedéket szavatoló biztonsági struktúráira annak érdekében, hogy a tálibok folytassák a kabuli kormánnyal július közepén megszakadt tárgyalásokat. 

Washingtonban emiatt nem számítanak jelentősebb áttörésre a találkozón. Ugyanakkor az amerikai főváros információi szerint a pakisztáni fegyveres erők Afganisztánba szorítják ki az al-Kaida maradványait. Az egyezkedés mellett Washington arra készül, hogy nyolc F-16-os harci gépet adjon el Pakisztánnak, ösztönözve a kapcsolatok javítását.

A Bulletin of the Atomic Scientists című közlönyben két neves elemző, Hans M. Kristensen és Robert S. Norris azt állította, hogy a pakisztáni nukleáris arzenál a 2011-es 90-110 atomtöltetről 110-130-ra nőtt, és 2025-re elérheti a 220-250-es nagyságrendet is, amivel a világ ötödik legerősebb nukleáris hatalmává válik az Egyesült Államok, Oroszország, Kína  és Franciaország után.

(MTI)