Mielőtt a legfrissebb részletekbe belemennénk, nézzünk csak szét a jelöltek pénztárcájában egy pillanatra...

Hillary Clintonról számos kritika állítja, hogy férjével együtt egy olyan politikai szellemiségben nevelkedtek és építették fel magukat, ahol minden egyes cselekvés és kijelentés az adott helyzetnek és érdekképviseletnek megfelelően épül fel. Így hát mit ad Isten, nem véletlen, hogy még az indexen is azt olvassa az ember, hogy

Az index mondta, nem mi.

Kérdés, hogy ez a pénz mennyire lesz elegendő ahhoz, hogy a kommunista Bernie Sanders ne szorongassa meg az ex-first ladyt.

Az iskolaudvar másik térfelén Donald Trump ezzel szemben nem pazarolta idejét néhány százezer dolláros támogatásokra. Neki egyetlen fontos támogatója van, aki viszont egy feneketlen kútból meríti a zsét a kampányba. Ez a támogató pedig nem más, mint Donald Trump.

A milliárdos folyamatosan azt hangoztatja, hogy ő saját pénzből finanszírozza a bulit, mert nem akar sem a lobbisták által képviselt érdekeknek, sem a szponzorok elvárásainak áldozatául esni. Az ingatlanmágnás mass-média-hekker természetesen nem egy szál alsógatyában engedi meg magának ezt a luxust. Bár egy ehhez hasonló kampány – amelyben Trump egyedül nem hajlandó kampnybusszal közlekedni az államok között – százmillió dollárokba kerül. Ezt még az ő zsebe is megérzi, de nagy valószínűséggel az elnökválasztások kimenetelétől függetlenül nem fog koldusbotra jutni.

Az amerikai elnökválasztások lúzere továbbra is Jeb Bush, aki eddig a legtöbb zsét herdálta el a pocsékul futó kampányára.

A hétvégén Dél-Kaliforniában a demokraták előválasztásán Hillary négyharmados fölénnyel verte a felvállaltan szocialista Sanderst, aki bár néha megszorongatta az ex-elnöknét az elmúlt hónapokban, nem valószínű, hogy labdába fog rúgni a demokraták elnöki versenyében.

A republikánusoknál viszont a szuperkedd elképesztő mérföldkő lehet a választások során, ugyanis nagyjából hagyományossá vált az utóbbi időszakban, hogy aki ezt a napot viszi, az elég jó eséllyel képviselni fogja a pártot az elnökválasztásokon. Ez pedig nagyon úgy néz ki, hogy a tavaly még bohócnak titulált milliárdos lesz.

Ez az a nap, amikor egyszerre 12 államban összesen 595 delegátust választanak a republikánusok, azaz az összes küldött nagyjából egy negyedét.

Ahhoz, hogy valaki megnyerje a jelölést a republikánusoknál, a lehetséges 2340-ből 1237 delegátust kell megnyernie. Az eddigi eredmények alapján Trump 82 ilyen delegátussal rendelkezik, míg a többiek összesen negyven körül állnak. 

Ez az 595-höz képest elenyésző, azaz: nagyon de nagyon fontos nap előtt állunk. Ha ezt a kört Trump fölényesen viszi, akkor már nem valószínű, hogy a republikánusok közül bárki is meg tudná állítani.

Kedden a konzervatívok Alaszkában, Alabamában, Arkansasban, Georgiában, Massachusettsben, Minnesottában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Vermontban és Virginiában szállnak versenybe. Texas kulcsfontosságú Ted Cruz helyi kormányzó számára: ha nem nyer ott, akkor az számára nagyjából a történet végét jelenti. 

Az überkonzervatívkeresztény Iowát leszámítva Trump mindenhol elég fölényes győzelmet aratott, többnyire egyedül verte a dobogó másik két helyezettjét, ami azt az együttható is kiüti az egyenletből, hogy ha valamelyik második helyezett kiáll a versenyből, akkor átvándorolnak a szvazatai a másik dobogóshoz Trump helyett (ez főként Rubio és Cruz esetében állhat fenn).

New Hampshire, Dél-Karolina és Nevada után nagyon nagy meglepetés lenne, ha a dollárbohóc bukná a szuperkeddet.

A CNN közvéleménykutatása szerint Trump jelenleg a republikánus választók körében a januári 41 százalékhoz képest 49 százalékkal vezet, azaz nagyobb a támogatása, mint az őt követő négy helyezettnek.

A republikánusok nem véletlenül kezdtek el tehát aggódni, hogy a milliárdos bohóc, akit eleinte nagyon próbáltak nem komolyan venni, elképesztő módon a fejükre nőtt. Ugyanakkor az elmúlt időszakban elég magas pozícióban levő emberek láttak neki Trumpnak kampányolni.

Chris Christie, New Jersey állam kormányzója – aki nemrég még versenyben volt a jelöltségért – a múlt héten már Trumpot támogatta, vasárnap pedig első republikánus szenátorként az Alabama államot képviselő Jeff Sessions is Trump mellé állt. 

Tehát míg a republikánus elit egyik fele a párt megszűnésétől tart Trump sikere esetében, addig egy másik része elkezdett beállni mögé – talán pont a sikerétől tartva.

Így hiába idéz véletlenül Mussolinit a pénzmágnás, és hiába hozzák hírbe a Ku Klux Klánnal, szépen lassan nem árt elgondolkodni azon, hogy mi lesz, ha “a nép milliárdosa”.

A CNN szerint Clinton jelenleg 55 százalékos fölénnyel áll Sanders 38 százaléka fölött az államok demokrata választói körében. Ez a fölény bár szinte biztos, hogy elegendő lesz a demokrata jelöltséghez, ám el kell ismernünk, hogy egy 74 éves kommunista jelölt messze nem az amerika álom zászlóhordozója.

Tehát ha a Clintonné “előnyét” a vetélytársához mérten közelítjük meg, akkor a helyzet az, hogy jelenleg van egy olyan jelölt, akinek gyakorlatilag nincs konkurenciája – ha gonosz lennék, mondhatnám, hogy eltakarították előle a konkurenciát –, ezért vezet ennyire, és ezért ilyen rémunalmas a demokraták versenye.