Az Egyesült Államok nem tér vissza a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodáshoz (TPP), hanem bilaterális megállapodások megkötésére törekszik annak tagjaival – szögezte le Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tanácskozásán Hanoiban.

Donald Trump elnök hivatalba lépése után "America First" kereskedelmi politikája egyik első aktusaként az idén január 23-án léptette ki az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodásból (Trans-Pacific Partnership Agreement, TPPA vagy TPP). Az egyezmény megmaradt tizenegy tagja Hanoiban most abban állapodott meg, hogy az Egyesült Államok későbbi visszatérésének a reményében megvizsgálják az együttműködés életbe léptetésének a lehetőségeit – írja az MTI.

Robert Lighthizer azonban leszögezte, hogy a visszatérésre nem lesz mód.

– jelentette ki egy sajtókonferencián.

A találkozó az Egyesült Államok ellenállása miatt a szabadkereskedelmet méltató és a protekcionizmust elítélő szokásos zárónyilatkozat nélkül ért véget. Ehelyett a tanácskozás vietnami elnöke saját külön nyilatkozatában a protekcionizmust elítélő szóhasználattal fejezte ki a tagállamok szabadkereskedelme és a befektetések liberalizálása melletti elkötelezettségét. A tanácskozás résztvevőinek külön-külön tett nyilatkozatai viszont nem tettek említést protekcionizmus elleni elkötelezettségről.

Robert Lighthizer az Egyesült Államok "protekcionizmus" kifejezés alkalmazását ellenző magatartásáról szólva hangsúlyozta, hogy azt jelenleg megtévesztő módon használják a ténylegesen szabadkereskedelemi kapcsolatok kialakításához szükséges lépések minősítésére.

– fogalmazott.

Az APEC-tanácskozás alatt Robert Lighthizer négyszemközti tárgyalásokat folytatott számos tagország képviselőjével.

Az APEC-találkozón az eredetileg Kína növekvő gazdasági dominanciájának ellensúlyozására létrejött TPP egyezmény tagjai: Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnam gyakorlatilag annyit értek el, hogy életben tudják tartani a megállapodást. Az Egyesült Államok nélkül a TPP kereskedelmi forgalma ugyanis mintegy negyedére csökken.

A TPP-kezdeményezés tizenegy megmaradt tagjának kereskedelmi miniszterei végül abban állapodtak meg, hogy júniusban ismét összeülnek Japánban, novemberben pedig beterjesztik javaslataikat a TPP együttműködés továbbfejlesztésére az Egyesült Államok visszatérését is lehetővé tévő változtatásokkal. Az egyezményt azonban szándékaik szerint az Egyesült Államok nélkül is életbe léptetik.

Kína konkurens szabadkereskedelmi kezdeményezése, a Regional Comprehensive Economic Partnership csak ázsiai országokat foglalna magában, az Egyesült Államokat nem. A kezdeményezés emellett jóval lazább együttműködési kereteket kínálna, mint a TPP, kevésbé szigorú követelményekkel a szellemi tulajdon védelmére, a munkajogra és a környezet védelmére vonatkozóan.

Az Egyesült Államok TPP-vel kapcsolatos politikája azért is fontos, mert Trump az unióval kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) is hasonló sorsra juthat. A tárgyalások már régóta akadoznak, tavaly nyár végén pedig már arról cikkezett a sajtó, hogy zátonyra futottak. 

Trump a kampánya során azt ígérte, hogy az összes hasonló megállapodást felül fogják vizsgálni.

Valószínű, hogy a TTIP-tárgyalások is végleg abbamaradnak, és egyetlen nagy egyezmény helyét egy sor, kétoldalú megállapodás veheti át.