Ha Kurti nem tud kormányt alakítani két héten belül, akkor az államfő mást kér fel erre, és ha a második próbálkozás is elbukik, ismét előrehozott választást kell tartani. A parlament december 26-án megalakult, az alkotmány szerint pedig 60 napon belül a kormánynak is fel kell állnia, ellenkező esetben választás kiírását teszi kötelezővé az alaptörvény, írta az MTI.

A Vetevendosje és a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egy tucatszor ült tárgyalóasztalhoz, mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozza a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaci államfő mandátuma 2021-ben lejár.

Isa Mustafa LDK-elnök azt szeretné, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti, a Vetevendosje vezetője egyelőre nem hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne.

További vitát okozott, hogy az előzetes megállapodások szerint a házelnöki poszt az LDK-é lenne, ám a parlament december 26-i alakuló ülésén mégis Glauk Konjufcát, az Önrendelkezés képviselőjét választották meg a képviselőház elnökének, ami az LDK-n belüli ellentétekre vagy zűrzavarra is utalhat, ugyanis az LDK politikusai is igennel szavaztak rá.

A 120 fős törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A kisebbségi pártok támogatásával sikerülhetne megszerezniük a többséget, ám ahhoz előbb nekik kellene megállapodásra jutniuk.