Alapvetõ reformokra szorul az ENSZ
2015.09.28. 14:55
NEW YORK, 14:00
A német kancellár szerint a BT működésének reflektálnia kell a 21. század elvárásaira.
Ezzel az igényével egyáltalán nincs egyedül, Japán, India és Brazília is reformokat szeretne látni. Merkel szerint:
A mostani állapottal nem csak mi négyen nem vagyunk elégedettek, hanem még sokan nem értenek egyet a Biztonsági Tanács mostani struktúrájával és működési metódusaival.
Sokak szerint a Biztonsági Tanács jelenlegi működésével a legnagyobb probléma, hogy nem alkalmazkodott a létrehozása óta eltelt időszak alatt végbement változásokhoz.
Azt akarjuk, hogy mások is csatlakozzanak hozzánk abban, hogy 21. századhoz illő modern BT jöhessen létre"
- nyilatkozta a kancellár New Yorkban, majd hozzátette: a világ nagyon megváltozott 1945 óta, mióta az ENSZ létezik.
A reformot sürgető országok szerint – akik közt többen is az ENSZ legnagyobb finanszírozói közé tartoznak – a tény, hogy a BT átalakítására nem került sor létrehozás óta, komoly aggályokat vet fel a szervezet működésével kapcsolatban.
A BT az ENSZ legerősebb szerve, az itt hozott határozatok kötelező érvényűek minden tagállam esetében. Tizenöt tagjából öt állandó, akik minden kérdésre kiterjedő vétójoggal rendelkeznek.
A fennmaradó tíz tagot kétévente választja a Közgyűlés egy-két évre.
A fennmaradó tíz tagot kétévente választja a Közgyűlés egy-két évre.
A BT-t évtizedek óta folyamatos kritikák érik, és egyre erősödik az az igény, hogy kiterjesszék mind az állandó - mind az időleges tagságot.
Az öt állandó tag bármelyike képes blokkolni a reformkísérleteket.
Az Egyesült Államok és Franciaország egyértelműen támogatja a felvetést, ahogy az USA is óvatos reformok mellett van. ENSZ hivatalnokok szerint Oroszország és Kína viszont ellenzik a bővítést.
Pekingnek egyébként szintén a mostanitól eltérő elképzelései vannak az ENSZ működéséről, de ők kifejezetten a saját és a fejlődő országok befolyását erősítenék.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
