Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy nem újdonság, hogy az Európai Bizottság be akar avatkozni a tagállamok belügyeibe. Ismertetése szerint régóta dúl egy harc az unión szuverenisták és föderalisták között. Előbbiek az EU eredeti szellemiségéhez hűen azt képviselik, hogy bizonyos hatáskörökbe az Európai Uniónak nem lehet semmilyen beleszólása, egészen addig, amíg szerződésmódosításokkal bele nem egyezik minden tagállam.

Elmondása szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament viszont beállt a föderalisták kórusába és egyfajta Európai Egyesült Államokat szeretne létrehozni.

Ennek lényege az, hogy alapvető kérdéseket nem a tagállamokban megválasztott politikusok döntenének el, hanem egy központi szintről, Brüsszelből irányítva erőltetnének rá akaratukat az országokra.

Kovács István szerint erről szól a migráció elleni küzdelem is.

Tájékoztatása szerint, ha megnézzük a jogállamisági vitának csúfolt konfliktust, akkor kiderül, hogy arról van szó, hogy egy olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely segítségével politikai döntéseket kényszeríthetnek ki a tagállamokban, olyan témákban, amelyekhez semmi köze nem lenne az EU-nak. A stratégiai igazgató a gender-stratégiát említette például, amely segítségével az EU a családpolitikába akarna beleszólni, annak ellenére, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik.

Kovács István szerint Brüsszel már arról szeretne dönteni, hogy

Az alapvető politikai döntéseket kívánják meghozni – jelentette ki, hozzátette: a végső döntés mindig a választók kezében van.

Elmondása szerint a demokrácia legalapvetőbb mozgatórúgóját szeretnék kivenni a választók kezéből. Emlékeztetett: volt már erre példa, hiszen a szocialista alkotmányok úgy kezdődtek, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”. Ebből csak a magyar dolgozó nép nem érzékelt semmit. Sokszor a kommunista vezetőknek sem volt beleszólása egy-egy ügybe, hiszen Moszkvában hozták meg a fontos döntéseket.

– jelentette ki.

A mostani javaslat egy akcióterv, amelynek nincs jogi kötőereje, de jól felvázolja azokat az irányvonalakat, amelyeket az Európai Bizottság meg akar valósítani a jövőben. Ennek az alapvető pillére a nyílt társadalom családjához tartozó politikai NGO-k támogatása.

– mondta.

Kovács István kiemelte: az uniós elit szerint a demokrácia csak az a fajta liberális demokrácia lehet, amelyet ők üdvözítőnek tartanak.

A stratégiai igazgató szerint az akcióterv megvalósításának céldátuma 2024, de

Ha a dokumentumba foglaltak megvalósulnak, akkor a jelenlegi formában ismert demokráciáról többet nem beszélhetünk majd – mondta.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője szerint bár a dokumentum előterjesztéséhez a 2024-es európai parlamenti választásokat veszik alapul, de a sorok között olvasva látszik, hogy 2021-re már egy olyan jogalkotási napirendet vázoltak fel, amely alapján élni kell a gyanúperrel, hogy a következő magyar és lengyel választások adják a fő motivációt.

A projektvezető a Bizottság konkrét elképzeléseit bemutatta:

• szeretnék megtámogatni a liberális médiát, tájékoztatási kampányokat finanszírozna, a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k segítségével,
• az adófizetők pénzéből támogatná a szervezeteket, hogy megfigyeljék a kormányzati szerveket, a médiát, a pártokat.

A politikai NGO-k kinyújtott csápként működnének a választások és az ezen részt vevő szereplők megfigyelésére – összegzett.

Kovács Attila szerint a koronavírus-járványt használja fel az EB, hogy megindokolja az elképzeléseit, főleg az álhírekről és dezinformációról beszélnek. Az NGO-kon keresztül pedig a Bizottság dönt arról, hogy mi a megbízható hír. Az Európai Bizottság a civil szervezetek segítségével minősítgetné a politikai hirdetéseket is.

A projektvezető említette a gyűlöletbeszéd kérdését is. Elmondása szerint azt is meg akarják mondani Brüsszelből, hogy mi gyűlöletbeszéd és mi nem az.

Kovács István a 888 kérdésére elmondta, hogy az EU-t nem lehet egy az egyben a Szovjetunióhoz hasonlítani, ugyanis utóbbi katonai erővel tudta érvényre juttatni az akaratát, erről pedig nem lehet beszélni.

Ennek ellenére, abban vannak hasonlóságok, hogy az európai elit egy birodalom létrehozására törekszik.

– fogalmazott a stratégiai igazgató.

De lehet-e bármit tenni az EU túlterjeszkedésének megakadályozására?

Kovács Attila portálunk kérdésére elmondta, hogy amikor a jogszabályokról döntenek az uniós intézmények a magyar EP-képviselőknek készenlétben kell állniuk és meg kell próbálniuk az uniós intézmények túlterjeszkedését megakadályozni.

– mondta a projektvezető.