Hivatalosan 1200 dzsihadistával végzett a török hadsereg négy hónap alatt Szíriában az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet során miközben csak harmincfős veszteséget szenvedett. Az azonban kérdéses, hogy Aleppó visszafoglalása után Oroszország, Szíria és Irán meddig engedi majd folytatni a török haderő szíriai beavatkozását.

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet 1171 dzsihadista fegyveresével végzett a török hadsereg az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet augusztus 24-ei kezdete óta Észak-Szíriában – közölte a török hadsereg.

Az összesítés alapján a beavatkozásban a katonák megsebesítették az IÁ további 117 fegyveresét, 6 tagját pedig elfogták. A jelentésben az is szerepel, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia 291 tagja meghalt, 4 fegyverese megsebesült, 11 tagja pedig megadta magát az összecsapásokban.

Mint ismeretes, Törökország az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetként kezeli a YPG-t és minden más kurd fegyveres csoportot.

Ankara hivatalosan azért indította el hadműveletet Észak-Szíriában, hogy megtisztítson az Eufrátesz folyó nyugati oldalán egy ötezer négyzetkilométeres területet úgymond a terrorszervezetektől. Valójában azonban a török katonai beavatkozás célja a kurd szeparatista csoportok megsemmisítése, a szíriai török etnikumú lázadó csoportok és területvédelmi erők megsegítése, illetve nem titkoltan Aszad uralmának megdöntése.

Törökország az IÁ-hoz hasonló terrorszervezetként tekint a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciára mivel attól tart, hogy a kurd csapatok bármiféle térnyerése határai mentén felbátoríthatja a Törökországban élő több milliós kurd kisebbség függetlenségi törekvéseit.

A YPG ugyanakkor viszont Washington egyik legfőbb partnere az Iszlám Állammal szemben, ami nem véletlen, mivel a kurd fegyveresek fontos és komoly katonai erőt képviselnek Szíriában és az észak-iraki területeken is. Az észak-iraki Moszul visszafoglalása például az ő közreműködésük nélkül nem kezdődhetett volna meg és nem is lehet sikeres.

Az Eufrátesz elérését célzó beavatkozásban a török haderő és szövetségese, az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) eddig mintegy 1900 négyzetkilométert vont ellenőrzése alá és jelenleg az IÁ második legfontosabb szíriai központját, Báb városát tartja ostrom alatt.

A földrajzilag stratégiai elhelyezkedésű Báb elfoglalása stratégiai okokból rendkívül fontos Ankara számára, mivel így Törökország meg tudja akadályozni, hogy a YPG révén az Észak-Szíriában kurd ellenőrzés alatt levő területek egyesüljenek.

Bábot a török elképzelések szerint az YPG kezén lévő Manbídzs visszafoglalása kellene, hogy kövesse majd, ahol azonban a török speciális kommandós alakulatokból, tankokból álló beavatkozó egység a légi és tüzérségi támogatás ellenére is komoly veszteségekre számíthat a tankelhárító fegyverekkel is rendelkező, harcedzettnek számító kurd védelmi erőktől.

A török hadsereg a független hírforrások szerint főként belpolitikai okok miatt titokban tartja valós szíriai veszteségeit. Olyannyira, hogy például, amikor az IÁ az interneten közzétette két elfogott török katona eleven elégetését, akkor a török hatóságok mintegy hatmillió török háztartásban korlátozták az internetet.

A veszteségek eltitkolása ellenére is napvilágra kerültek olyan anyagok, amelyek szerint nem tekinthető fényes diadalmenetnek a reguláris török hadsereg szíriai beavatkozása, ahol egységeivel szemben aszimmetrikus taktikát alkalmazó gerilla-hadviselést folytatnak ellenfelei.

Az egyik legkényelmetlenebb Iszlám Állam által közzétett felvétel szeriont például az IÁ harcosainak sikerült megszerezniük a harcokban a török hadsereg egyik legmodernebbnek számító, csúcstechnikájú Leopárd harckocsiját is, teljesen sértetlenül ráadásul jelentős lőszer ellátmánnyal együtt.