Emberekkel és állatokkal végzett kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül hatása van az immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük sem ismert. A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletekkel kapcsolatos adattárait.

Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a szerzői összehasonlították a Covid-19 lefolyását az olyan országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást. Ennek során tapasztalták, hogy azokból az országokból, ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek. Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírustesztek aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt.

Jelenleg két olyan klinikai kutatás is folyamatban van a BCG-oltás hatásairól, amelyekben olyan egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát, akik közvetlenül részt vesznek a Covid-19 betegségben szenvedők ápolásában.

Bizonyíték hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül, de továbbra is ajánlja a vakcinát csecsemők beoltására azokban az országokban, amelyekben magas a kockázata a gümőkóros megbetegedésnek.

A WHO adatai szerint az alkoholfogyasztás miatt évente 2 millión halnak meg világszerte, ebből mintegy egymillióan Európában.