Már két évvel ezelőtt felhívták az Európai Bizottság figyelmét a csalás lehetőségére. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre) 2013-ban készített egy jelentést, melyben figyelmeztetett, hogy a károsanyagokat hatástalanító berendezések lehetőséget adnak az ellenőrző tesztek manipulálására. A Bizottság erre nem lépett semmit, pedig ez a fajta technológia már 2007 óta illegális volt Európában.

Az európai autógyártás nagyon ráállt a dízel-üzemű autók gyártására: ma az új autóeladások már 53 százaléka dízel, míg a ’90-es években ez csak 10 százalék volt. 

A briteknél is elkezdődött a találgatás, hogy ki mit tudott, mennyit és mióta. A Labour rögtön betámadta a kormányt, miután beismerték: már majdnem egy éve tudtak róla, hogy néhány dízelautó alkalmas lehet a kibocsátási tesztek megbuherálására.

A Greenpeace aktivistái arról panaszkodtak, hogy a nyilvánosságra került adatok szerint 2014-ben a dízel-gyártók 184 lobbistát alkalmaztak és 18,5 millió eurót költöttek a brüsszeli lobbitevékenységre.

- nyilatkozta John Sauven, a brit Greenpeace ügyvezető igazgatója.

Az európai hatóságok egymásra mutogattak, mindenki próbálja eltolni magától a felelősséget. A Bizottság arra hivatkozik, hogy a károsanyag-kibocsátást gátló berendezéseket a nemzeti hatóságoknak kell ellenőriznie. A németek viszont azzal reagáltak, hogy egy korábbi bizottsági állásfoglalást idéztek, mely szerint nem volt elfogadott eljárás az illegális szoftver használatának megakadályozására.

Christofer Fjellner svéd képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a tagállamokra próbálta hárítani a felelősséget:

(Financial Times)