A francia sajtó Donald Trump kiszámíthatatlan személyisége miatt aggodalmának adott hangot pénteken az új amerikai elnök beiktatása alkalmából.

"A második világháború vége óta még soha nem döbbentette meg és nyugtalanította annyira a világot az Egyesült Államok két elnöke közötti hatalomátadás, mint most, miután a Fehér Ház új lakójának nyilatkozatai ellentmondásosak" – írta a vezető gazdasági napilap, a Les Échos, amely szerint Donald Trump most fog csak rájönni arra, hogy az Egyesült Államokat nemcsak a közösségi oldalakon keresztül, hanem "megfontolt döntésekkel" kell irányítani. "Mostantól a döntései alapján ítéljük meg" – tette hozzá írásában Jacques Hubert-Rodier.

A baloldali Libération szerint a kiszámíthatatlan Donald Trumppal az a legfőbb gond, hogy "nem tudjuk elképzelni, mit fog tenni, csak azt, mire képes. És még annál is rosszabbat, mint amire képes". A lap szerint eddigi nyilatkozatai és magatartása alapján "csak tarthatunk a durvaságától".

A fővárosi Le Parisien is úgy véli, hogy "mostantól bármi megtörténhet", miután Donald Trump az Egyesült Államok "legkiszámíthatatlanabb elnöke" lesz. A konzervatív le Figaro is Trump kiszámíthatatlan stílusára hívta fel a figyelmet. Néhány órával a hatalom átadása előtt Washington savanyú képet vág, mert ami egyeseknek ünnep, az mások számára rémálom – írta cikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

A cikk szerint egyetlen elnöki beiktatás sem osztotta meg ennyire az amerikai társadalmat, mivel a Fehér Ház egyetlen eddigi lakója sem tudhatott maga mögött ennyire alacsony támogatottságot. A megválasztás és a beiktatás közötti átmeneti időszak megerősítette a kampány alatt feltárt hibákat és nyugtalanságot keltett. A rossz közérzet átjárja majd a beiktatási ceremóniát – vélekedett a cikk írója.

A rossz közérzet pedig nem kizárólag az új elnök személyének következménye, hanem felkészületlenségéből fakadó kiszámíthatatlanságának is, amelyet a kormány még be nem fejeződött összeállítása is tükröz. Nemcsak a készségek hiánya mutatkozik egyes új kormánytagok részéről, de egyesek személye ellentmond az új elnök törekvéseinek és a választási ígéreteinek egyaránt – vélekedett a belga napilap cikkének írója.

Az új amerikai elnök megígérte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetet hamar legyőzi, azonban ehhez tisztáznia kell az egész régió stratégiai kérdéseit, Teherántól egészen Ankaráig – olvasható a Die Presse című osztrák lap pénteki számának vezércikkében. Azonban mindez nem lesz annyira könnyű – állapítja meg a szerző, aki szerint Trumpra "politikai és stratégiai aknamező vár", amely a szíriai-iraki konfliktusövezeten át egészen a szomszédos államokig nyúlik.

Kína és az Egyesült Államok vívja majd a nagy harcot, amely a világ vezető szerepéért zajlik, az európaiak továbbra is csak nézői lesznek ennek – olvasható Alexandra Föderl-Schmid, a Der Standard című osztrák lap főszerkesztőjének kommentárjában pénteken. Megállapítása szerint a davosi világgazdasági fórumon is jól látszott, hogy 2017-ben a világ színpadán újraosztják majd a szerepeket. "Mintha egy fordított világban lennénk: Kína élteti a szabadkereskedelmet, az Egyesült Államok pedig a protekcionizmus útján akar járni" – áll a cikkben.

Aggodalmat kelt Kelet-Európában Donald Trump pénteken hivatalba lépő amerikai elnök "nyílt rokonszenve" Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci napilap pénteki számában megjelent cikk szerint. Az NZZ szerzője attól tart, hogy a két vezető politikus befolyási övezetekre oszthatja fel a térséget. A cikkíró szerint ugyanakkor egyik fél sem vállalná "egy, a balti államok háta mögött megkötött egyezség magas költségeit". Így valószínűleg marad a jelenlegi felállás, ami a balti államok számára "egy barátságtalan, ám nem életveszélyes szomszédot" jelent Oroszország személyében.

A De Telegraaf című holland napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy "kevéssé produktív" a "republikánusok élénk bírálata Hollandiában és szerte Európában". A cikkíró szerint eldöntött ténynek tűnik, hogy Trump külpolitikájában nem Európa játssza majd a legfontosabb szövetséges szerepét, ennek szellemében a döntések sem mindig szolgálják majd annak javát.

A Corriera della Sera című olasz napilap szerint az új amerikai elnök beiktatásával véget ért a találgatások időszaka, ezentúl Donald Trumpot elnöki intézkedései alapján kell majd megítélni. A lap hangsúlyozta az új washingtoni kormányzás nehézségeit: a tapasztalatlan elnököt szintén jelentős közigazgatási gyakorlat nélküli munkatársak veszik körül. Ráadásul Trumpnak elnökként gyorsan kell cselekednie, mivel a választási győzelem "csodája" nem tart örökké – vélte a Corriere, amely szerint Trump egyetlen előnye, hogy az ellenzéki Demokrata Párt minden korábbinál gyengébb.

Elérkezett Donald Trump napja, mától megváltozik a világ – írta az Il Giornale, amely szerint semmi sem lesz olyan, mint eddig, mivel a Trump vezette amerikai külpolitika változást hoz Oroszországtól Európáig, Kínától a Közel-Keletig és Latin- Amerikáig. A lap szerint az első radikális diplomáciai változás Barack Obama Moszkvával szembeni "hidegháborús" politikájának megfordítása lesz.

Az IlSole24Ore szerint Donald Trump egy megosztott Egyesült Államokban teszi le hivatali esküjét. Az olasz gazdasági napilap szerint az új elnök hátrányos helyzetből indul, de a várakozásokhoz képest még akár jobban is teljesíthet, hiszen Donald Trump eddig minden előrejelzést megcáfolt.

A Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap Anatolij Csubajszt, a Jelcin-kormány egykori privatizáció-felelősét idézte, aki szerint a davosi világgazdasági fórum részvevői attól rettegnek, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása nyomán globális politikai katasztrófa alakulhat ki. Hasonló félelmet Csubajsz 2009-ben, a pénzügyi világválság idején tapasztalt.

A politikusból lett üzletember szerint most nem gazdasági, hanem politikai katasztrófa fenyeget, amelynek lényege, hogy a második világháború után kiépített világrend összeomlóban van. Mint mondta, egyetért a fórum egyik meg nem nevezett amerikai részvevőjének álláspontjával, amely szerint Trump csak két dolog közül választhat: "megtagad mindent, amit eddig mondott, vagy katasztrófába vezet bennünket".
Donald Trump hivatalba lépésével "kezdetét veszi az Egyesült Államok modern kori történelmének legkockázatosabb időszaka" – írja a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

A lap szerint az új elnök csapata a választások óta számos hibát vétett. A Fehér Ház átvétele után azonban rövidesen rá fognak jönni arra, hogy azok a nem szokványos módszerek, amelyekkel sikerült megnyerniük a választásokat, a hivatalban már nem segítik politikájuk megvalósítását.

Donald Trump autoriter és egoista hajlamaival, a szabályok sajátos, kizárólag neki megfelelő értelmezésével "komoly próbának teszi ki az Egyesült Államok politikai rendszerét". Az amerikai történelemben ritkán függött olyan sok egyetlen személytől, mint a következő években fog – zárja írását a Hospodárské Noviny.

Trump retorikájából arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok nem lesz többé a világ csendőre, hanem egy önző, elsősorban saját érdekeire figyelő állam – véli a Gazeta Wyborcza balliberális lengyel napilapban megjelent interjúban Radoslaw Sikorski. A volt lengyel külügyminiszter szerint Trump úgy látja, Amerikának többe kerül az "álnagyhatalmi szerep", mint amennyit profitál belőle. Nem tudni, hogy az új elnök csak módosítani akarja, vagy teljesen átalakítja az eddigi rendszert - mondta Sikorski, veszélyesnek nevezve az utóbbi változatot.

Amennyiben Trump valóban hallgat külpolitikai tanácsadójára, Henry Kissingerre, a realizmus és pragmatizmus győzelme várható - vélte a Rzeczpospolita független jobbközép napilap főszerkesztői kommentárjában. Kissinger a Kínával fennálló konfrontáció csillapítását, Oroszország súlyának elismerését akarja, valamint Washington szerepvállalását a közel-keleti konfliktusok rendezésében, az Európai Unió megerősítésében. Ha ezek a célok a Trumpra jellemző "alfahím alkattal" párosulnak, Washington határozottabban léphet fel saját érdekszféráiban, bátrabban dönthet, ám tisztelettel viszonyulhat az olyan erős riválisok iránt, mint amilyen Putyin – véli a főszerkesztő, Boguslaw Chrabota.

Gazdasági kérdésekben Trump víziója világos: csökkenteni akarja az adókat és arra ösztönözni a vállalatokat, hogy nyereségüket visszahozzák az országba – írta "Donald a győztes típus" című cikkében pénteken a pozsonyi Hospodárské Noviny (HN) című szlovák gazdasági-közéleti napilap, amely szerint az új elnök adóreformjának nyertese nem az alsó középosztály lesz, hanem a gazdagok.

Trumppal megváltozik a világ, de van-e mit ünnepelni? – teszi fel a kérdést pénteki kommentárjában a liberális pozsonyi Sme, amely rögtön le is szögezi: a Trump elnökségéhez nagy reményeket fűző munkás ugyan nem fog jobban élni, de lehetősége lesz arra, hogy a dolgokról az eddiginél markánsabban mondjon véleményt. A lap Trump beiktatására utalva megjegyzi: péntek délben megváltozik ugyan a világ, de ez a változás nem forradalom lesz, hanem a Trump megválasztását lehetővé tévő folyamat következő állomása, azé a folyamaté, amely félő, hogy idén Európában folytatódik majd.

A Háárec című izraeli lap az új amerikai vezetésnek az Iránnal kötött nukleáris megállapodással kapcsolatos álláspontját boncolgatja. A két ország kapcsolatának megromlását az utóbbi években nagyrészt az okozta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erőteljesen bírálta az egyezményt. A lap biztonsági szakértője szerint az izraeli biztonsági vezetésben - szemben korábbi ellenvetéseikkel - ma már úgy látják, hogy az egyezmény stabil, és Irán eleget tesz az abban foglalt követelményeknek. A lapnak nyilatkozó volt katonai hírszerző főnökök szerint a megállapodás fenntartásával kell nyomást gyakorolni Teheránra rakétakísérleteinek leállítására.

Rex Tillerson kijelölt amerikai külügyminiszter nem helyezte kilátásba az iráni egyezmény felmondását, és James Mattis új védelmi miniszter is mellette szólt. A Háárec szerint az új amerikai politika irányvonala egyelőre bizonytalan, mert kérdéses, hogy az eddigi politikához inkább kötődő Mattis és Tillerson szerez-e majd nagyobb befolyást, vagy az iráni egyezményt szintén felmondani vágyó, és feltétlen Izrael melletti kiállását hangoztató Mike Pence alelnök.

Emellett mindketten síkra szálltak a kétállami megoldás, vagyis a palesztin állam megteremtése mellett. Ráadásul kisebb vihart váltott ki Washingtonban, amikor Mattis egyértelműen Tel-Avivot nevezte Izrael fővárosának, miközben Trump megígérte kampánya során az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű újságban Herb Keinon – az Obama-korszak szerinte Izraellel szemben ellenséges politikájával szemben – partneri viszonyt, a kapcsolatok átértékelését várja az új elnöktől, s reményteli várakozással tekint Donald Trump beiktatása elé.