A legismertebb fal talán a kínai Nagy Fal. Építése majdnem kétezer éven keresztül folyt. A fal nem összefüggő: különböző korszakok különböző politikai és biztonsági kihívásai nyomán építették fel az egyes szakaszokat. A fal építése főleg a nomád népek támadásai nyomán gyorsult fel: elsősorban a hunok és a mongolok (tatárok) ellen építették fel. A hivatalos mérések szerint a falak együttes hossza 6352 km, de vannak olyan becslések is, amelyek szerint elérheti a 10 000 km-t.

Magyarországon a tatárjárás előtt nem volt jellemző a kőből épült fal a városok körül, az pedig végképp szokatlan volt, hogy a kastélyok, várak építőanyaga kő legyen. A mongolok pusztítása után épültek először ilyen kastélyok és városfalak a Magyar Királyság területén.

A fokozott migráció és a terrorizmus térnyerése miatt a 21. század legelején válaszként merült fel a falak, kerítések építése. A különböző országok más-más fenyegetések mentén, de alapvetően a biztonságuk és a szuverenitásuk védelmében húztak fel különböző falakat. Nézzük, hogy melyek ezek.

Az Egyesült Államok teljes déli határára falat emelne Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Az ötlet nem új, sőt a megvalósítást is már régóta elkezdték. A teljes határszakasz több mint 3000 kilométer hosszú, ebből 1000 kilométeren már kerítés vagy fal áll. Ez az utóbbi 10 évben épült meg. A határzárat több tucat határátkelő töri meg. A kerítés mentén mintegy 20 000 határőr teljesít szolgálatot, valamint rajtuk kívül rengeteg önkéntes is.

A falra főleg a Mexikóból megindult töménytelen migráns miatt volt szükség. Míg 2000-ben nagyjából 35 millió olyan állampolgár élt az USA területén, akik nem ott születtek, addig 2015-ben több mint 46,5 millió. Ez 15 év alatt több mint több mint 11,5 milliós növekedés. A legtöbben illegálisan, Mexikó felől érkeztek az USA-ba. A fal építése sikeresnek mondható, ugyanis 2010 és 2015 között összesen "csak" 2 millióan érkeztek.

Ez az egyik legvitatottabb fal az összes közül. A védmű az Izrael által uralt területeket választja el a palesztinok által uralt területektől. A probléma azonban az, hogy az izraeliek által felállított fal nem követi az 1967-es hatnapos háború előtti, nemzetközileg elismert határokat. A fal teljes hossza mintegy 7-800 kilométer lehet, azonban az eredetileg megállapított határ 320 km hosszú. A fal 8 méter magas betonelemekből áll.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben tanácsadó véleményében kimondta: az építkezés a nemzetközi jogba ütközik, azonban a fal azóta is áll.

A fal építése 2002 után kezdődött el, ugyanis megnövekedett a terrorcselekmények száma. A fal felhúzás után a terrorista cselekmények száma jelentősen visszaszorult. Ezután a terrorszervezetek inkább házilag készített rakétákkal lőtték az izraeli városokat, ám ez jóval kevesebb halálos áldozattal járt a lövedékek pontatlansága, megbízhatatlansága miatt.

A fal felállítása jelentős jogsérelmeket okozott a palesztinoknak, a falon való átjutás az ellenőrző pontokon keresztül lehetséges, ahol sokszor megalázó procedúráknak vetik alá az átlépésre jogosult palesztinokat.

Törökország betonfalat emel a Szíriával közös 911 kilométer hosszú határszakaszára. Az építményt 3 méter magas, 2 méter széles, egyenként 7 tonna tömegű, mozgatható tömbökből állítják fel. A délkelet-törökországi Hatay és Sanliurfa tartományban korábban felépített csaknem 200 kilométeres határzár hatékonyan akadályozza meg az illegális határátlépéseket. A hátralévő 700 kilométeren mintegy 500 ember már több mint két hete dolgozik. A fal mögött a járőrök számára utat is építenek. A munkálatok legnehezebb részét az aknamezők jelentik.

Törökország biztonságát az Iszlám Állam mind belső, mind külső támadásokkal évek óta fenyegeti. Az ISIS dzsihadistái több öngyilkos merényletet hajtottak végre Törökország nagyvárosaiban, de szíriai területről kilőtt aknagránátokkal is gyakran veszélyeztetik a határ mentén élőket. Ezen fenyegetések ellen nyújt védelmet a fal, valamint a migránsok további, tömeges érkezését is megakadályozza. Igaz, az aknamező telepítése már elég durva.

A legújabb fal Európában Franciaországban, Calais-nál épül. Eddig rengeteg probléma volt a Calais-nál összeverődött migránsokkal, akik fel akartak ugrani a kamionokra és így akartak átjutni Nagy-Britanniába. Nemrég egy magyar kamionsofőrt is súlyosan megvertek.

A britek ezért úgy döntöttek, hogy a Calais-nál húzódó autópályát egy 4 méter magas fallal veszik körül. Habár az út Franciaország területén van, a britek állják a költségeket.

Bulgária 2015 augusztusában fejezte be egy határzár felépítését a bolgár-török határon.

A magyarországi határzár 2015 szeptemberében épült meg. A szerb-román határtól egészen Horvátországig tart.

Szlovénia pengés drótakadályt telepített a szlovén-horvát határra 2015 novemberében.

Macedónia 2015 novemberében egy falat húzott fel a macedón-görög határra, amelynek a tetején pengés drótok vannak.

Ausztria 2016 áprilisában kezdte meg egy kerítés építését az osztrák-olasz határon és az osztrák-magyar határon felhúzandó kerítés még mindig készül.

Norvégiában, Németországban, Svédországban, Belgiumban és Szlovákiában megerősítették vagy ideiglenesen visszaállították a határőrizeti rendszert.

Mindez a migránsválsággal hozható összefüggésbe, amelynek során mintegy másfél millió migráns érkezett Európába, a legtöbben a nyugat-balkáni útvonalon.