A Dohában székelő szóvivő kedden a WhatsApp üzenetküldő alkalmazáson keresztül írásban válaszolt a Kyodo által feltett kérdésekre.

Sahín szerint a tálibok nagyra értékelik a japán nem kormányzati szervezetek afganisztáni tevékenységét. Szavatolni fogják az országban lévő japánok, a nagykövetségen és civil szervezetekben tevékenykedők életének és vagyonának biztonságát, és azokat sem fogják bántalmazni, akik együttműködtek az Egyesült Államokkal. A nők folytathatják a tanítást az iskolákban, ahol lányok is tanulhatnak. A nőknek hasonló jogaik lesznek, mint más országokban, feltéve, ha viselnek hidzsábot (hajat takaró kendő). A szóvivő azt is közölte, hogy a mozgalom elismeri a sajtószabadságot, és a külföldi média számára lehetővé teszi, hogy tudósítson Kabulból vagy bárhonnan az országból.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak által vezetett nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni elnök elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait, az iszlám törvények keretében.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti uralmuk alatt életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.