A szerbek még mindig nem barátkoztak meg a független Koszovó gondolatával
Nagy Gábor
2018.03.28. 23:30
A szerbek 81 százaléka ellenezné Koszovó függetlenségének elismerését, még akkor is, ha ez lenne az európai uniós tagság elnyerésének egyetlen feltétele - derült ki egy szerdán ismertetett közvélemény-kutatásból.
BELGRÁD, 23:30
A szerbek 81 százaléka ellenezné Koszovó függetlenségének elismerését, még akkor is, ha ez lenne az európai uniós tagság elnyerésének egyetlen feltétele – derült ki egy szerdán ismertetett közvélemény-kutatásból.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint Koszovó még nem veszett el Szerbia számára, ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint már visszafordíthatatlan a folyamat. A felmérésben részt vevők 55 százaléka szerint sem ez a kormány, sem egyetlen szerb kormány nem fogja soha elismerni független államnak Koszovót.
A válaszadók 56 százaléka nem támogatja azt az elképzelést, hogy Koszovót fel kell osztani a szerbek és az albánok között, míg 30 százalékuk szerint ez jó megoldást jelentene.
Koszovó státusának kérdése hétfőn került ismét a középpontba, amikor a koszovói hatóságok letartóztatták, majd kiutasították Koszovóból a szerb kormány egy tisztségviselőjét. Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőjét a hatóságok azért fogták el, mert állításuk szerint illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni. A kiutasítást követően a koszovói szerb kisebbségi képviselők kijelentették, kilépnek a kormánykoalícióból. Ez viszont azt jelenti, hogy a kormánypártok kisebbségbe kerülnek a parlamentben. Ramush Haradinaj miniszterelnök viszont azt mondta: esze ágában sincs lemondani, hiszen nem rendült meg a kormányba vetett bizalom, és támogatókat tud szerezni az eddigi ellenzéki pártok soraiból. Koszovóban a legutóbb tavaly júniusban tartottak előrehozott választást a kormány elleni bizalmatlansági indítványt követően, és az új kabinet csak hosszas egyeztetések után tudott megalakulni szeptemberben. Amennyiben újra előrehozott választást tartanának, az tovább késleltetné a Belgrád és Pristina között egyébként is hosszú ideje és eredménytelenül húzódó egyeztetéseket, de lassítaná az ország európai integrációját és a szükséges reformok megvalósítását is.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
