A szélsõséges iszlám meghódíthatja Afrikát?
2017.05.29. 18:28
Afrika egyre inkább a konzervatív iszlám felé fordul, de a vallás maga is egyre sokszínűbbé válik.
Szomáliában az al-Shabab milicista csoport levágta két ember kezét, mivel állítólag tolvajok voltak az illetők. A fővárosban, Mogadishuban három katonát öltek meg, amikor megpróbáltak hatástalanítani egy bombát. Eközben Nyugat-Afrikában kiújultak a harcok a nigériai hadsereg és a Boko Haram között. Ha Afrikáról olvasunk, újra és újra az előbb említett hírekhez hasonló cikkekkel szembesülünk, mintha ugyanazokat a köröket futnánk.
Annak ellenére, hogy a szakértők szerint a radikális iszlám vesztett erősségéből az elmúlt években, a címlapokat folyamatosan a szélsőséges csoportok uralják. Ez azért lehetséges, mert hiába vannak visszaszorulóban a dzsihadista csoportok, még mindig képesek pusztító támadásokat végrehajtani. Az erőszakos iszlamisták a muszlim társadalom csak egy részét alkotják Afrikában, de ők képviselik az iszlámon belül egyre nagyobb teret nyerő radikális irányvonalat – írja a DW.
Az afrikaiak 43 százaléka tekinti magát muszlimnak. Az iszlám Nyugat-Afrikában átalakult a közel-keleti régióhoz képest, valószínűleg a már meglévő afrikai tradíciók hatására.
Abdoulaye Sounaye a Modern Keleti Tanulmányok Lipcsei Központjának (ZMO) munkatársa szerint 1990 óta emelkedett a radikális iszlamista csoportok száma Afrikában.
A szélsőséges iszlám egyre fontosabb lett a politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági életben is"
– árulta el Sounaye, azonban hozzátette, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a konzervatív iszlám egyenlő lenne a hatalom iránti megszállottsággal és az erőszak támogatásával.
A konzervativizmus népszerűségéhez hozzájárult az afrikai államokban uralkodó folyamatos politikai és társadalmi válság. Amikor a kommunizmus összeomlott Közép-Európában a '90-es években, a demokratizációs hullám Afrika több részére is eljutott. A régóta hatalmon lévő uralkodók és katonai diktátorok a folyamatos nyomás miatt demokratikus rendszereket alakítottak ki. Az új demokráciákban viszont elburjánzott a korrupció, a gazdaság hanyatlásnak indult és a vezetés is rosszul végezte a dolgát. Mindezen folyamatok megteremtették a megfelelő körülményeket a radikális vallásos csoportok számára.
A szalafizmus egy forradalmi ötlet, ami vonzó lehet egyes társadalmi csoportok számára. Ilyenek lehetnek a fiatalok vagy a nők, akik elutasítják az államot. Azokban az országokban, ahol az állam nem tudta megvédeni és támogatni a polgárait, ott ezek a radikálisok csoportok segítséget ajánlottak – tette hozzá Sounaye.
A muszlim társadalmak és az iszlám a szubszaharai Afrikában egyre diverzebbek. Egyre több reformista mozgalom van a szúfik között, ami arra fókuszál, hogy a hitet érhetőbbé tegye és a nőket tanulásra ösztökélje – mondta Roman Loimeier a Göttingeni Egyetem professzora, aki szerint Afrikában nem fog szükségszerűen növekedni a a konzervatívok száma, de azt már észre lehet venni, hogy a progresszív mozgalmak száma emelkedik. A szúfik az iszlám ezoterikus igazságát hirdetik.
Loimeier szerint azonban érdemes odafigyelni az olyan terrorszervezetekre is, mint a Boko Haram, Ansar Dine vagy az al-Shabaab.
Az autoritárius államokban az iszlám a forradalom jelképe lett, ami az elnyomottak és az igazságtalanságoktól szenvedők oldalán áll – egy ideális alap egy radikális mozgalomhoz"
– folytatta Loimeier, aki szerint a későbbiekben Etiópiára érdemes lesz odafigyelni. A rezsimnek több rossz lépése is volt az elmúlt években. A radikális csoportok pedig készen állnak arra, hogy felléphessenek, a társadalom részéről pedig támogatást élvezhetnek, ha a helyzet nem változik – emelte ki.