Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A szélsõbaloldalt a pusztítás hajtja

Forisek Ádám

2017.07.11. 11:58

A G20-csúcstalálkozó alatt Hamburgban keletkezett háborús állapotok miatt nagyon is aktuálissá vált a szélsõbaloldali radikalizmus kérdésköre.
Létezik-e egyáltalán szélsőbaloldali terrorizmus?

Fontos kérdés, ugyanis ha a sajtó adott esetben elismeri, hogy létező jelenségről van szó, akkor is mély elfogultsággal viszonyul a szélsőbaloldalhoz, és inkább „militáns csoportoknak” aposztrofálja őket, tevékenységüket pedig „antirasszista diáklázadásnak” romantizálja.

Erre a legjobb példa Milo Yiannopoulos esete, akinek több összetűzése is akadt a hírhedt Antifával. Mindenki emlékszik talán a Berkeley Egyetemen történt incidensre, amikor is „antifasiszta”, és „antirasszista” tüntetők törtek-zúztak, voltaképpen demokratikus alapjogaiban – a szólásszabadságban – korlátozva a fellépőt. Ezzel pedig – paradox módon – az antifasiszták váltak fasisztákká.

Ez a „trend” pedig Európában is létező jelenség. Erre az Europol legfrissebb jelentése is bizonyítékot szolgáltat, amelyet ITT olvashattok el. Ezzel az eredménnyel összhangban van a német belügyminisztérium kimutatása is, az ő adataik alapján ugyanis tíz százalékkal nőttek meg az országban történő erőszakos, szélsőbaloldali támadások 2016-ban, a hamburgi események pedig csak még tovább növelik ezt az arányt.

És mégis mekkora csoportról beszélünk?

Konkrét számokat európai viszonylatban nehéz mondani, hiszen a szélsőjobboldali radikalizmusról sokkal több kutatás keletkezett eddig, mint szélsőbaloldaliról. Az Europol nem is bocsátkozik becslésekbe, a német belügyminisztérium szerint azonban közel 30 000 baloldali radikálist tartanak számon az országban, közülük 8500 az erőszakra is képes.

A szélsőbaloldali radikalizmus Európa-szerte létező jelenség, Svédországban ugyanúgy megtalálható, mint Németországban vagy Görögországban.

Lehet egy kalap alá venni az összes szélsőbalost?

Nyilvánvalóan nem. A szakértők többnyire három csoportját különböztetik meg a szélsőségesek ezen csoportjának:

  1. Kommunisták. Tagjaik Karl Marx és Lenin dogmáit tartják követendőnek.
  2. Anarchisták. Õk azok, akik állításuk szerint minden kormányzati formát eltörölnének, és az „uralomnélküliségre” törekednek.
  3. „Autonóm” radikálisok, akik tevékenysége főleg területfoglalásokban merül ki.

A baloldali radikálisokat elviekben a „szélsőjobboldal elleni küzdelem” éppúgy összefogja, mint a kapitalizmus elleni lázadás, annak ellenére, hogy a munkakörülmények, a gazdaság sokat fejlődött Marx ideje óta. Ezt az ellentmondást a szélsőbaloldali csoportok úgy oldják fel, hogy a kapitalizmus fogalmába belefoglalnak olyan dolgokat is, mint a „szociális egyenlőtlenségek”, a háború, a rasszizmus, és a környezetszennyezés.

A gyakorlat azonban ettől teljesen eltér.

Legtöbbször ugyanis a baloldali tüntetők egyáltalán nem az elvek, hanem a pusztításban megmutatkozó lázadás gondolata miatt gyűlnek össze. Ez történt Hamburgban is, egy kötetlen felmérés keretein belül ugyanis arra a következtetésre jutottak a Vice magazin német munkatársai, hogy a tüntető tömeg nagy része egyáltalán nem volt tisztában arról, mi is zajlik a G20-találkozón.

És mégis milyen fajta bűncselekményeket követnek el a szélsőbalosok?

A graffitizéstől elkezdve a gyilkosságig minden elképzelhető a palettán. Elég csak visszakanyarodnunk a Berkeley-eseményekhez, de nem kell a tengerentúlig néznünk, hogy találjunk példát szélsőbaloldali támadásokra: ott van például a Synomosía Pyrínon Tis Fotiás néven emlegetett görög terrorszervezet, amely a német pénzügyminiszternek, Wolfgang Schäublenak címzett még márciusban egy levélbombát. Svédországban a Forradalmi Front rendszeresen rongál meg magántulajdont – brutális verekedéseket szítanak mindenkivel, aki szerintük „fasiszta”, és ha kell, akár lakásán is felkeresik célpontjaikat:

Visszakanyarodva Németországhoz, itt szintén rendszeresen randalíroznak szélsőbalosok: elég csak a drezdai, vagy a berlini esetre gondolni. Mindkét tüntetésen rohamrendőröket kellett kivezényelni a baloldaliakhoz, többen megsebesültek. 

Az elmúlt években egyértelműen megfigyelhető tendencia a szélsőbaloldali csoportosulásokban, hogy egyre gyakrabban folyamodnak erőszakhoz. Különösen rendőrök, vagy politikai ellenfeleik irányába – legyenek azok vélt, vagy valós ellenfelek” 

  – áll a német belügyminisztérium állásfoglalásában.

 Mit jelentenek hát a hamburgi események a jövőre nézve?

Nos egyrészről azt, hogy Németországban, s valószínűleg Európa-szerte többen ráébredtek arra a tényre, hogy a baloldali szélsőségesség létezik, és foglalkozni kell vele. Erre hívta fel a figyelmet a német belügy is, de nagyon úgy tűnik, hogy Angela Merkelnek is lépnie kell valamit az ügyben, a kancellár ugyanis óriási nyomás alá került a sajtó részéről a Hamburgban történtek miatt.

(Deutsche Welle)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére