Svédországban tavaly szeptemberben tartottak választásokat, ahol a győztes a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt lett 28,3 százalékkal. A második helyet, 19,8 százalékkal a jobbközép Mérsékelt Párt tudta bezsebelni. Látszik, hogy egyre nagyobb terhet jelentenek Svédországnak a migránsok, hiszen a harmadik legnagyobb erő a parlamentben a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) lettek, 17,5 százalékot szereztek – valamivel több mint 87 százalékos választási részvétel mellett.

Ez viszont azt jelentette, hogy a 349 fős parlamentben senki nem szerzett egyedül többséget, sem a szociáldemokraták, sem pedig a konzervatívok – a bevándorlásellenes Svéd Demokratákat kizárták az együttműködésből, pedig ők jelenthették volna a mérleg nyelvét.

A pártoknak több hónapon keresztül nem sikerült megegyezniük. A politikai patthelyzet miatt a szakértők azt jósolták, hogy hamarosan új választásokat fognak kiírni Svédországban. Végül január közepén a Liberálisok és a Centrum Párt megegyezett a Löfven vezette szociáldemokrata-zöld koalícióval, hogy támogatják a kisebbségi piros-zöld szövetséget a parlamenti szavazáskor a kormányalakítás érdekében. Azonban eléggé ingatag lábakon áll az új kormány, amit mi sem jelez jobban, hogy a parlamenti szavazáson 115 képviselő támogatta Löfvent, 153-an ellene szavaztak, 77 törvényhozó pedig tartózkodott – ilyen körülmények között jött létre a szociáldemokrata-zöld koalíciós kormány.

A liberálisok azt hangoztatják, hogy az új svéd kormány győzelem a rasszizmus és az intolerancia felett, a bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal pedig azóta sem hajlandó együttműködni senki sem. Azonban még azok is tudják, hogy sok problémát jelentenek a migránsok, akik nem szavaznának az SD-re – írja a Bloomberg.

Pedig nem ördögtől való dolgokat szeretnének a Svéd Demokraták: a már Svédországban lévő migránsokat ki sem toloncolnák, csak azt akarják elérni, hogy többet lehetőleg ne fogadjanak be és szigorítsák a családegyesítésre vonatkozó törvényeket.

A migránshullám megviselte az országot, ezt mindenki érzi, és alaposan próbára tette a csúcsra járatott svéd jóléti rendszert. A svéd liberalizmus egyre gyengébb lábakon áll, többek között azért, mert nem tudnak megfelelő választ adni az illegális bevándorlás okozta problémákra. Az egy főre jutó migránsok száma az Európai Unión belül Svédországban a legmagasabb: az elmúlt 5 évben 400 ezer migránst fogadott be a 10 millió lakosú észak-európai ország.

Malmőnek mindene megvan ahhoz, hogy sikeres város legyen. Csodálatos belvárosa van, sokszínű építészeti stílussal van megáldva, és a várost körülvevő táj is gyönyörű. Az évek során azonban a dolgok megváltoztak. Malmö a példa arra, hogyan mehet tönkre a jóléti társadalom, ha elárasztják az illegális bevándorlók. Az erőszakos bűnbandák régóta problémát jelentenek, az utcákon lövöldöznek, robbantgatnak és egyre több nemi erőszakra kerül sor. Annyira megváltozott a helyzet, hogy már nemcsak a svédek nem érzik magukat biztonságban, hanem a migránsok sem.

Almgarden és Rosengard például kifejezetten no-go zónáknak számít.

Még a malmői rendőr-főfelügyelő, Glen Sjogren is elismerte, hogy vannak olyan városrészek, melyekbe jobb, ha nem megy be az ember.

Ez egy no-go zóna volt, de már nem az többé – mondta Rosengardra utalva, ahol egy 1 kilométeres szakaszon több mint egy tucat kamerát helyeztek el tavaly márciusban. Ennek köszönhetően néhány hónappal ezelőtt 15 percen belül elkapták a tettest, aki leszúrt egy embert. Majd Sjogren hozzátette, hogy csökkent az olyan jól látható bűncselekmények száma is, mint a lövöldözés.

A nyugdíjas Yvonne Vigstrand szerint nem kell félni Malmőben. Mindezt arra alapozza, hogy vele még nem történt rossz, ezért biztonságban érzi magát. Azért hozzáteszi: késő este nem megy el otthonról.

Malmőben tavaly 509 család igényelt sürgősségi lakhatást, 2009-ben még csak 64 volt ez a szám. Ezzel arra kényszerítik a várost, hogy hotelekben és hostelekben béreljenek az illegális bevándorlóknak szállást. Ez évente 55 millió dollárba, azaz több mint 15 milliárd forintba kerül. Amint látható, ezek csak 1 város adatai, csak a szállás kerül ennyibe, ráadásul olyan családokról beszélünk, ahol nem egy gyerek születik.

Nem tudunk korlátlan számban embereket fogadni – mondta Sedat Arif, a helyi lakhatási politikáért felelős tanács egyik tagja, aki egyébként a Balkánról érkezett Svédországba gyerekként. Meg kell fontolnunk, milyen fogadtatásban szeretnénk részesíteni azokat, akik ide jönnek – tette hozzá.

El kell felejtetnünk azt, hogy mindent azzal vonunk párhuzamba, hogy mit gondolnak a Svéd Demokraták. Inkább át kellene gondolnunk, milyen kihívások állnak előttünk – mondta Arif.

A jelenlegi négy kormányzó pártból három kifejezetten bevándorláspárti, és az új megállapodások értelmében még több migránst cibálnak az országba családegyesítés címen. A svéd migrációs ügynökség szerint ennek köszönhetően további 8 ezer migráns érkezhet az a skandináv államba a következő három évben.

A legtöbb svéd politikus inkább nem vesz tudomást a bevándorlás miatt kialakult problémákról, mert nem akarnak kényelmetlen vitákba keveredni. Azonban azt ők is tudják, hogy ha nem kezelik a helyzetet, akkor sokat veszíthetnek a népszerűségükből.

Egyféle kockázatot jelent, hogy ha probléma adódik a migrációval kapcsolatos adatokkal, akkor arra születik egy politikai válasz, amiből a Svéd Demokraták fognak kijönni győztesen – mondta a korábbi pénzügyminiszter, Anders Borg.

Sok svéd még mindig ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amik szerintük a liberális demokrácia fellegvárává tette Svédországot, és közben nem veszik észre, hogy pont ezek az értékek teszik tönkre az országukat.