Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy hamarosan tárgyalni fog esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, és őt, valamint más közel-keleti államok vezetőit is meghívták egy februárban tartandó csúcstalálkozóra. Ennek témája főként a migráció lenne.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta a salzburgi találkozó után, hogy Egyiptom az egyik olyan állam, amely eddig sikerrel tartotta vissza a migránsokat.

Ott jelenleg migránsok milliói vannak, akiket a kairói államhatalom nem enged Európába migrálni. Ezért az EU érdeke is az, hogy Egyiptom, a kairói kormány stabil maradjon.

Ezt esz-Szíszi elnök is felismerte, ugyanis többször kifejtette, hogy országa készen áll, hogy felpörgesse az EU-val való tárgyalásokat.

Júniusban az EU vezetői felkapták Orbán Viktor magyar miniszterelnök ötletét, aki elmondta, hogy az EU határain kívül kell létrehozni nagy migránstáborokat. Ezekben a táborokban EU-s bürokrácia működne, itt bírálnák el a menedékkérelmeket. Itt dőlne el, hogy kik azok, akik valódi üldöztetés elől menekülnek és kik azok, akik gazdasági bevándorlók.

Az EU és az arab országok közti tárgyalásokon minden bizonnyal ez is téma lesz. Eddig nem voltak kedvezőek az első visszajelzések. Ám valószínű, hogy pozitív válasz érkezne egy kidolgozottabb javaslatra, amelybe pénzügyi ösztönzőket – szóval sok lóvét – építene be az EU.

Mivel felpörgött a migrációs vita az EU-n belül, ezért előkerült a Frontex bővítésének terve. Az első elképzelések komoly hullámokat vetettek: Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy a megnövelt létszámú EU-s határvédelmi erőket elküldik a peremállamokba, ezek segítenek a határvédelemben,

A kancellár ezen mondatai olyannak számítottak, mint bikának a vörös posztó. A magyar kormány, élén Orbán Viktorral azonnal felszólalt a Frontex ilyetén felhasználása ellen. Ám nemcsak Magyarország emelte fel a szavát: Spanyolország és Görögország mellett Olaszország is ellenzi a Frontex ilyetén felhasználását.

A terv szerint a jelenlegi 1300 főről 10 000 főre emelkedne az EU határvédelmi ügynökségének létszáma 2020-ig. Amennyiben sikerülne megállapodni abban, hogy ezeket az erőket az adott tagállamok saját belátásuk szerint használhassák fel, akkor vélhetően egyik ország sem emelne vétót.

Akárhogy is, Kurz azt mondta, hogy az év végéig tető alá akarja hozni a Frontex bővítéséről szóló megállapodást.

Az EU a jövőben arra fog törekedni, hogy olyan megállapodást kössön az észak-afrikai államokkal, amely az EU-Törökország paktumhoz hasonló. Minderről Angela Merkel kancellár nyilatkozott tegnap a salzburgi, informális EU-csúcs után – írja a Deutsche Welle.

Az uniós állam- és kormányfők arról egyeztek meg csütörtökön, hogy felgyorsítják a párbeszédet Egyiptommal, Tunéziával, Marokkóval és Líbiával. Merkel ezekről a tárgyalásokról mondta, hogy a végső cél paktumok megkötése lenne. Hozzátette, hogy a megállapodásoknak tekintettel kell lenniük az egyes államok sajátosságaira is.

Egyesek azonban nem vártak Merkel szavára: Olaszország már együttműködési megállapodást kötött Líbiával és közös tengeri műveleteket végeznek a Földközi-tengeren, hogy a migránshajók el se indulhassanak.