Szijjártó Péter romániai látogatásán találkozott kollégájával, Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akivel látszólag egy csomó pragmatikus kérdésben megállapodtak.

Többek között lesz két új határátkelő, magyar kulturális intézet Kolozsváron, megvitatják Trianont és az első világháborút, magyarul: a román és a magyar fél kész lezárni a több évtizede dúló szimbolikus vitáit a pragmatizmus jegyében.

A megbeszélés gyakorlatias részén elhangzott, hogy Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca.

Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak. A MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban.

Egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítása Budapest˜–Kolozsvár–Brassó–Bukarest-útvonalon, interkonnektor kiépítése a két ország között, valamint Románia magyarlakta területeinek a gazdasági fejlesztése – ez mind a román-magyar viszonytól függ.

A kérdés némiképp prózai, ismerve az előzményeket. 2017-re a román politikai elit jelentős része egyre inkább úgy gondolja, hogy az ország politikai, gazdasági irányítása kicsúszott a kezei közül.

Az amerikai kormányzat az igazságszolgáltatáson keresztül aktívan beleszól a román belpolitika mindennapjaiba. Ami most Romániában folyik, az gyakorlatilag minden honi liberális vágyálma. A román Goodfriend nemcsak kormányellenes tüntetésekre látogat el, hanem aktív alakítója a román belpolitikának. Mára már odáig fajult a helyzet, hogy kormánypárti baloldali képviselők az amerikai nagykövet kiutasítását követelik.

Az egyik szociáldemokrata képviselő elkeseredettségében így ír: „tekintetbe véve az ismételt beavatkozásokat országom belügyeibe, kérem, hogy sürgősen utasítsák ki Hans Klemm nagykövetet. Ha valóban független és szuverén állam vagyunk, ha tiszteljük Alkotmányunkat és saját magunkat, akkor nem tűrhetjük tovább, hogy ez a nagykövet beleszóljon a parlament és a kormány tevékenységébe, valamint a romániai politika egészébe. Egyáltalán nem tartozik Hans Klemm nagykövetre, mint ahogy általában egyetlen nagykövetre sem tartozik, hogyan döntünk mi törvényalkotási kérdésekben.”

Keleti szomszédunk több milliárd dollár értékben vásárol amerikai fegyvereket tengerentúli magán fegyvergyártóktól, amerikai gigavállaltok nyernek a legnagyobb közbeszerzéseken, amerikai katonai bázisoknak ad otthont Románia, sőt, költségvetési támogatást is kapnak az ott állomásozó külföldi csapatok. Egy ideje már az igazságszolgáltatás is amerikai fennhatóság alá került.

Ez természetesen több román politikus szemét is szúrja, van olyan, aki szerint jó lenne ha Amerika nagyobb tiszteletet tanúsítana Románia iránt. Sokan az Amerikának minden feltétel nélkül benyaló román politikai elitet hibáztatják, szerintük a politikusok hallgatólagosan elfogadják az óceánon túlról irányított gyarmati státuszt.