Szigorú biztonsági intézkedések mellett, rendbontások nélkül zajlott le az egykori spanyol vezető, Francisco Franco tábornok (1892-1975) exhumálása a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikában csütörtökön, amelyet a spanyol sajtó történelmi napként jellemzett. A hatóságok már két héttel ezelőtt lezárták az Elesettek Völgyét, hogy előkészítsék a munkálatokat. A bazilika padlójába süllyesztett kriptát 44 év után nyitották fel újra. Ehhez el kellett mozdítani a több mint 1500 kilogramm súlyú gránit fedőlapot.

Ahogy azt az exhumálás menetéről előzetesen közreadott tájékoztatásban is jelezték, a kiemelt fakoporsót nem nyitották fel. Arra csak akkor került volna sor, ha rossz állapota miatt ki kellett volna cserélni. Ebben az esetben a diktátor földi maradványait őrző második, cinkkoporsót érintetlenül helyezték volna át egy új fakoporsóba.

A nyilvánosság kizárásával zajló eseményen a Franco család huszonkét tagja jelent meg, a spanyol államot Dolores Delgado igazságügyi miniszter képviselte. Telefonjaikat a bejáratnál le kellett adniuk, hogy odabent senki se készíthessen felvételeket. Az exhumálást követően a bazilikából a halottaskocsihoz hozzátartozók vitték vállukon a saját címeres zászlóval letakart koporsót. A templomon kívül zajló eseményeket a spanyol közszolgálati televízió (RTVE) kamerái közvetítették, amelyet minden országos televízió csatornán élőben kommentáltak.

A diktátor földi maradványait a spanyol légierő helikopterével szállították át a légvonalban 34 kilométerre található Mingorrubio temetőjébe, ahol zárt körű misét tartottak, mielőtt a családi panteonban felesége mellé temették Francót. A munkálatok teljes költsége meghaladja a 63 ezer eurót (19,8 millió forint), amelynek jelentős részét az új sírhely kialakítása, a sírbolt biztonságának megerősítése teszi ki.

A hatóságok nem adtak engedélyt arra, hogy megemlékezést, demonstrációt tartsanak a mingorrubioi temetőnél, noha azt két civil szervezet is kérelmezte. A rendőrség három biztonsági zónát is kijelölt kordonokkal a sírkert körül, ahova csak engedéllyel lehet belépni, elsősorban az eseményről tudósító újságíróknak.

Helyszíni sajtóbeszámolók szerint exhumálás elleni tiltakozók jelentek meg a temető és az Elesettek Völgyének közelében, egyebek mellett „Franco él” feliratú transzparenssel és francóista zászlókkal, karlendítéssel éltetve a tábornokot.

Francisco Franco

Az ügyvezető spanyol kormányfő szerint Spanyolország Franco exhumálásával véget vetett a morális gyalázatnak, amelyet „egy diktátor dicsőítésére alkalmas nyilvános emlékhely megléte jelentett”.

A szocialista kormány 2018 júniusában egyik első intézkedéseként jelentette be Franco exhumálásának tervét azzal az indokkal, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. Az erről szóló kormányzati előterjesztést a spanyol parlament tavaly szeptember közepén szavazta meg.

A politikai vezető leszármazottai azonban bíróságon támadták meg az exhumálásról szóló döntést. Az ügyben a legfelsőbb bíróság szeptember végén hirdetett ítéletet, jóváhagyva a síráthelyezést.

A spanyol parlament ellenzéki pártjai szerint az ügyvezető kormány a két és fél hét múlva esedékes általános választások kampányeseményeként használja fel az exhumálást.

A konzervatív Néppárt (PP) szerint a múlt helyett inkább jövőre kellene koncentrálni, míg az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt azt hangsúlyozta, hogy ennél fontosabb tennivalók is vannak az országban. Az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) radikális baloldali párttömörülés hiányolta az igazságszolgáltatást az áldozatok számára, a VOX radikális jobboldali párt pedig eretnek döntésnek minősítette az exhumálást, amelynek célja a spanyolok közötti ellentét szítása.

Spanyolországban Francisco Franco tábornok (1892-1975) eddig nyilvánosan látogatható sírjának eltávolítása után is maradnak látható emlékei a diktatúrának, amelynek meghatározó alakjaira még mindig több mint ezer köztéri elnevezés, címer, tábla vagy szobor emlékeztet.

Madridban a városi közgyűlés 2017 áprilisában szavazta meg, hogy megváltoztat 52, a diktatúra időszakából fennmaradt utcanevet. A táblák cseréjét azonban csak tavaly tavasszal kezdték meg, mivel a diktátor családja által működtetett alapítvány, a Fundación Francisco Franco bírósághoz fordult, amely átmenetileg felfüggesztette a folyamat végrehajtását.

Idén februárban az igazságügyi tárca hivatalosan 656 spanyol település önkormányzatát szólította fel, hogy távolítsa el területéről a Franco-diktatúra szimbólumait. Van, ahol megkezdődött a névváltoztatási eljárás, de még mindig akadnak olyan helyszínek, ahol ellenzik a névcserét, noha arra kötelez a 2007-ben elfogadott történelmi emlékezet törvénye.

Ennél is több, 315 van elnevezve a diktátor fasiszta eszmeiségű pártja, a Falange alapítójáról, José Antonio Primo de Riveráról, akinek sírja továbbra is megtalálható az Elesettek Völgyében, ahonnan Franco földi maradványait most áthelyezték egy családi magánkriptába Mingorrubióba.