„Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.”

Most, hogy túl vagyunk Karl Marx 200. születésnapjának megünneplésén, feltehetjük a kérdést: mely orgánum emelte zászlajára a kommunizmus ideológiai atyjának tartott gondolkodót?

Nem hiszem, hogy sokan a The New York Times című liberális lapra tippeltek volna először, mégis ez az újság volt az, amely Juncker után szintén beleállt Karl Marx felmentésébe. A lap kolumnistája, Jason Barker ugyanis az alábbi címmel köszöntötte a marxista filozófust születésnapján:

Érdemes megemlíteni, hogy a laptól nem áll távol az ilyenfajta történelmi harakiri. A ’30-as években ugyanis a NYT korábbi publicistája, Walter Duranty azzal kapcsolatban vált hírhedtté, hogy tagadta a Szovjetunió által elkövetett brutális genocídiumot, a holodomort, amiben egyes becslések szerint 7 millió ember halhatott éhen – Joszif Visszarionovics Sztálin legnagyobb örömére.

Nos, a NYT folytatta e remek hagyományt, s ismét felmentett egy kommunistát, csakhogy ezúttal nem Sztálin válláról kellett levenni a „terhet”, hanem a százmilliók haláláért felelős marxista ideológia atyjáról. Barker – Junckerhez hasonlóan – Marx történelmi jelentőségét boncolgatja, de arról egy szót nem szól, mi épült Marx eszméjére a XX. században. Vagyis, sem a vörösterror, sem pedig a gulágok világa nem kerül említésre, csupán annyi:

Szó esik viszont a 19. századi gondolkodó „határtalan intellektuális lelkesedéséről”, „filozófiai relevanciáiról”, és arról, hogy hogyan lehet mai szemmel nézve Karl Marx az olyan mozgalmak a szellemi atyja, mint a #MeToo vagy a Black Lives Matter. Barker szerint a válasz egyszerű, mindkettőjüket ugyanaz az egalitariánus (egyenlősítő – a szerk.) szellem hajtja, amiért egykoron a Tőke szerzője is küzdött.