A tárca bekérette a német nagykövetet, és közölte vele, hogy a döntés a kölcsönösség elvén alapul. A két német diplomatának hét napon belül kell elhagynia Oroszországot. Moszkva arra reagált, hogy a német kormány december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre egy augusztus 23-án Berlinben elkövetett gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata orosz sajtóforrások szerint egy georgiai állampolgárságú csecsen emigráns, Zelimhan Hangosvili, egykori lázadó harctéri parancsnok volt.

A gyilkosság gyanúsítottja egy orosz állampolgár, és a német ügyészség nem zárta ki, hogy Oroszország részese lehet a bűncselekménynek. Moszkva tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön határozottan tiltakozott a német misszióvezetőnél a két orosz diplomata kiutasítása miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Berlin lépését abszolút indokolatlannak, a két német külügyi alkalmazott nemkívánatos személlyé nyilvánítását pedig kényszerű válaszintézkedésnek nevezte.

Kifejezte az orosz fél reményét, hogy az eset nem gyakorol negatív befolyást a „nagyon konstruktív” orosz-német párbeszéd további fejlődésére és bővítésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök a „normandiai négyek” hétfői párizsi csúcstalálkozója után tartott közös sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Berlinben megölt férfi a moszkvai metróban elkövetett merényletek egyik szervezője volt, és alvilági leszámolás áldozata lehetett. Közölte, hogy Moszkva kérte a kiadatását, de Berlin nem reagált erre.

A Kommerszant című orosz napilap korábban arról írt, hogy Hangosvilinek ellenségei voltak az oroszországi és a Nyugat-Európába emigrált csecsenek között is. Az előbbiek ellen a második csecsen háborúban (1999-2009) harcolt, utóbbiak közül pedig többeket cserbenhagyott, amikor meghívta őket Georgiába, ahol lecsaptak rájuk a helyi rendvédelmi szervek kommandósai.