Tovább dagad a botrány Németországban azután, hogy a múlt hónap végén kiderült, korrupció gyanúja miatt eljárást indított Bréma ügyészsége a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) helyi kirendeltségének volt vezetője ellen.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a bevándorlók döntő többségének nem is a brémai hivatalban kellett volna menedékkérelmet beadnia, azonban módszeresen a tartományi rangú észak-németországi városba irányították őket.

– derült ki a jelentésből.

Azután lett furcsa a jelenség, hogy a hatóságok ki akartak toloncolni egy olyan családot, akik nem kaphattak volna menedékjogot, ám hirtelen a BAMF brémai kirendeltsége megadta azt nekik, így az országban maradhattak.

A hatóságoknak az is gyanús volt, hogy a körzetben a kérelmek 96 százalékát elfogadták.

Vasárnap jelentette be a szövetségi belügyminisztérium egyik szóvivője, hogy a Brémában feltárt szabálytalanságok nyomán indított ellenőrzés alapján az 50 kirendeltség közül 10-nél állapították meg, hogy az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya 10 százalékot meghaladó mértékben eltér az országos átlagtól, ezért ezeknél a kirendeltségeknél vizsgálatot indítanak, összesen 8500, szúrópróbaszerűen kiválasztott menedékjogi eljárást tekintenek át.

Kijelentette, hogy egyes kirendeltségeknél szokatlanul sok, más kirendeltségeken szokatlanul kevés menedékkérő kapott valamilyen maradásra jogosító iratot.

A Bild am Sonntag című szerint a botrány miatt Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter leváltotta a migrációs ügyekkel és a menekültügyi hatósággal foglalkozó osztály vezetőjét. A minisztert a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint csak a brémai ügy nyilvánosságra kerülése előtt egy nappal, április 19-én tájékoztatták a történtekről a munkatársai, pedig már hetekkel korábban tudtak róla.

Detlef Scheele, a német szövetségi munkaügyi ügynökség, azaz a BA vezetője a Welt am Sonntagnak adott interjújában kifejtette, hogy szerinte szigorú törvényt kell alkotni Németországban az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók bevándorlásáról, hogy csak a képzett munkaerő áramoljék be az országba.

A vezető kiemelte, hogy a munkanélküliséget nem lehet teljes mértékben felszámolni, azonban vannak terveik arra, hogyan lehet azt megközelíteni.

Bár továbbra is rengeteg a munkanélküli Németországban, hiszen a bevándorlási hullámban érkezettek nem akarnak dolgozni, az a tervük, hogy a "vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére" hosszabb távon évi 400 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak, és ezt nem lehet fedezni az EU-s társállamokból érkező bevándorlás révén.

Ez azt jelenti, hogy további bevándorlókat akarnak betelepíteni, nem elég, amennyi mostanában érkezett hozzájuk.

– fogalmazott Scheele, aki még szelektálni is a migránsok között.

A német kormánypártok koalíciós szerződése szerint a 2021-ig tartó ciklusban kidolgoznak egy törvényt az EU-n kívüli képzett munkavállalók bevándorlásáról. Angela Merkel kancellár a héten egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az ügy sürgős, és a jogszabály várhatóan a ciklus első felében elkészül.