A német kormány döntése alapján a keresztény egyházak ideiglenesen menedéket nyújthatnak a migránsoknak, de sok egyházi vezetőnek ez az engedmény sem elég. A migránsok érdekében akár a törvényeket is megszegik.

Az elutasított menedékkérők utolsó lehetőségként az egyházhoz fordulhatnak. A plébániák kapui nyitva állnak az illegális bevándorlók előtt, hogy ne kerülhessen sok a kitoloncolásukra. A migránsok heteken vagy hónapokon keresztül a gyülekezeti helyiségekben húzzák meg magukat, ahova még a rendőrök sem mennek utánuk. Korábban a rendőrség többször intézkedett a bűncselekménnyel vádolt migránsoknak védelmet nyújtó egyháziakkal szemben, de egy akciójuk 2014-ben Ausburgban hangos társadalmi tiltakozást váltott ki. A bajor rendőrség ekkor megígérte, hogy tartózkodni fog az egyházi ingatlanokban végrehajtott akcióktól.

Az egyház megkérheti a hatóságokat, hogy vizsgálják felül az elutasított menedékkérő kérelmét, addig pedig gondoskodnak az illető ellátásáról. Azonban beszámolási kötelezettségük van hatóságok felé; informálni kell őket a migráns személyéről, illetve arról, hogy menedéket nyújtottak számára.

Azonban a BAMF által közzétett adatokból kiderült, hogy az egyházak 2017 és 2018 júniusa között az esetek 50 százalékában megszegték az eljárásra vonatkozó szabályokat. Mivel ezen időszak alatt 2 533 felülvizsgálati kérelemmel fordult az egyház a hivatalokhoz, ez azt jelenti, hogy több mint 1250 alkalommal jártak el törvénytelenül a plébániák.

2015 februárjában a bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem hivatalos megegyezést kötött a protestáns és a katolikus egyházzal, miszerint egyes egyházi képviselők újbóli megfontolásra visszaküldhetik a kitoloncolásra váró migránsok ügyeit, és menedékjogot lobbizhatnak ki nekik.

A Bajor Tartományi Szociális Bíróság ítélete szerint az egyházi oltalom alatt álló menedékkérők jogosultak a szociális ellátásokra. Ezen nem változtat az sem, ha épp jogerős határozat született a kiutasításukról. Az egyházi menedéknek ugyan nincs világi jogalapja, de a de facto állami elismerés, tehát a tény, hogy a hatóságok nem szereznek érvényt a kiutasításról szóló határozatoknak – holott ezt akár kényszereszközök alkalmazásával is megtehetné –, megszünteti a tartózkodás jogellenes jellegét. Azaz nem ér semmit a kiutasítás, vígan élhetnek tovább Németországban az illegális bevándorlók.