A német külügyi hírszerzés egyre aktívabb a Balkánon.

A CIA európai fiókszervezeteként számontartott BND (Bundesnachrichtendienst, Federal Intelligence Service) Magyarország közvetlen szomszédságában igen aktív hírszerző tevékenységet fejt ki. A Berliner Zeitung értesülései szerint a német belügyi szerv leginkább a Bosznia-Hercegovinában található muzulmán többségű szervezetek közé épült be, mert úgy érzékelte, hogy az Öböl menti arab államok egyre nagyobb hatást fejtenek ki az őshonos európai muzulmán közösségekre.

Magyarul ez annyit tesz: a szaúdi olajállamok keményen pénzelik a Merkel és Soros által Európába invitált muzulmán migránsok radikalizációjáért felelős balkáni imámokat. A bosnyákok radikalizációja a német hírszerzés mellett a magyar és a román szerveket is élénken érdekli.

A kommunizmus évtizedei alatt a Balkánon a muszlimok őrizték meg leginkább vallási hagyományaikat, és jelenleg is köztük tapasztalható a legjelentősebb megújulás. A folyamatok azonban ellentmondásosak: a török pániszlám törekvések mellett a radikális vahabiták fiatalok közötti népszerűsége is aggasztja a tradicionális muzulmánokat – és esetenként a nemzeti titkosszolgálatokat is.

Az 1992–95-ös háború óta a muzulmánok inkább bosnyáknak szeretik hívni magukat, így elkerülik, hogy egy vallással hozzák összefüggésbe őket. Sok nem vallásos bosnyák számára a muzulmán identitás sokkal inkább a kulturális hagyományban, mintsem a vallásban gyökerezik.

Még a vallásos bosnyákok is vegyes érzelmekkel fogadták a háború alatt a több száz külföldi fanatikus iszlamista harcos, "mudzsahedin" érkezését. A túlerővel szembeni harcban a bosnyákoknak azonban nem sok választásuk volt, el kellett fogadniuk a mudzsahedin önkéntesek segítségét és az Irán, valamint más muzulmán országok által felajánlott fegyvereket.

Az 1995-ös daytoni békeegyezmény értelmében a mudzsahedeknek és más külföldi harcosoknak el kellett hagyniuk Boszniát. Néhányan azonban maradtak, sokan közülük ugyanis bosnyák nőt vettek feleségül és állampolgárságot kaptak.