A nézők 41 százaléka szerint Olaf Scholz volt a leginkább meggyőző a két német országos közszolgálati televízióban (ARD, ZDF) egyszerre sugárzott vitán.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje követi, jelentősen leszakadva, 27 százalékkal – mutatta ki az Infratest Dimap közvélemény-kutató társaság. A harmadik, utolsó helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje áll 25 százalékkal.

A vita 1500 nézőjének megkérdezésével végzett – és a műsor közönségére nézve reprezentatív – felmérésben a jelöltek teljesítményének egy sor további vetületét is vizsgálták. Valamennyi dimenzióban az SPD vagy a Zöldek jelöltje végzett az első helyen, és Armin Laschet rendre a harmadik helyre került. Így például a nézők legnagyobb csoportja – 39, illetve 49 százaléka – Olaf Scholzot tartotta a leginkább hitelesnek és a leginkább hozzáértőnek, viszont a legtöbben – a nézők 39 százaléka – Annalena Baerbockot találta a legrokonszenvesebbnek.

A vita a német belpolitikában megszokott mérsékelt hangnemhez képest harcias volt. A műsor jelentős része Armin Laschet Olaf Scholz ellen indított támadásaiból és a szociáldemokrata kancellárjelölt riposztjaiból állt. A CDU/CSU jelöltje többek között a tárcavezetők kötelességei közé tartozó felügyeleti feladatok elhanyagolásával vádolta a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választással búcsúzó kormány pénzügyminiszteri tisztségét betöltő Olaf Scholzot, egy minapi házkutatás miatt, amelyet a minisztériumhoz tartozó vámhatóság pénzmosás elleni osztályánál folytatott ügyészségi nyomozás részeként tartottak.

– mondta Armin Laschet, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány miniszterelnöke, aki szerint Olaf Scholz elferdítette a tényeket, és hamis állításokat tett. Laschet élesen bírálta a szociáldemokrata jelöltet azért is, mert továbbra sem hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy a választás után együtt kormányozzon az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal (Die Linke).

A CDU/CSU jelöltje egy sor szakpolitikai témával kapcsolatban kiemelte, hogy a jobbközép pártszövetséget „fundamentális”, alapvető különbségek választják el az SPD-től és a Zöldektől. Károsnak nevezte egyebek mellett a legjobban keresők jövedelemadójának emelésére tett szociáldemokrata javaslatot és a Zöldek elképzelését a robbanómotorral meghajtott autók gyártásának 2030-tól tervezett tiltásáról.

A műsor többnyire belpolitikai vonatkozású kérdésekről, egyebek mellett a lakhatás, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátórendszer ügyeiről, valamint a koronavírus-járvány és a klímaváltozás németországi összefüggéseiről szólt. Nemzetközi, külpolitikai témákról nemigen esett szó.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Bundestag-választáson 2005 óta először várhatóan nem a CDU/CSU, hanem az eddigi koalíciós partner, az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot. Az SPD 24–26 százalékos, a CDU/CSU 19-20 százalékos eredményre számíthat. A Zöldek 17 százalékon állnak.

A televíziós vitában Olaf Scholz és Annalena Baerbock is jelezte, hogy az SPD és a Zöldek közös kormányát, az 1998–2005 közötti együttműködés felújítását tartanák a legjobbnak Németország számára. Azonban a felmérések alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormány alakításához.

A Bundestag kisebb pártjai közül harmadik koalíciós partnerként leginkább a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jöhet szóba, amely viszont jóval közelebb áll a CDU/CSU-hoz, mint az SPD-hez. Christian Lindner pártelnök a napokban többször tett utalást arra, hogy elképzelhetőnek tart egy olyan forgatókönyvet, miszerint bár a legtöbb szavazatot az SPD gyűjti össze a választáson, mégis a CDU/CSU alakít kormányt a Zöldekkel és a liberálisokkal.