Abdesszamad Belhadzs társadalomtudós Marokkóban született 1974-ben, jelenleg a Leuveni Katolikus Egyetem tanára és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa. 2001-ben szerezte első doktorátusát iszlám tudományokból, majd 2008-ban a másodikat politika- és társadalomtudományból. Vendégelőadóként és kutatóként dolgozik Finnországban, Franciaországban és Németországban. Négy könyve és több mint félszáz tanulmánya jelent meg nemzetközi szakfolyóiratokban.

• A dzsihád számára az anarchia és a háborús gazdaság „megszentelt”, a hadurak szentek, a bűntettek kegyes cselekedetnek számítanak.

• A dzsihadizmust egy vallásos – mondhatni apokaliptikus – narratíva fűti, amely a pogány Nyugat elpusztításáról és az iszlám végső győzelméről szól. Valójában azonban mindez gazdasági érdekeket szolgál.

• Belhadzs szerint a muszlim bevándorlók körében jelen van a vágy a nyugati világ eleganciája és magas életszínvonala iránt, másrészt viszont – amint azt a második és harmadik generációs bevándorlók krízise is mutatja – ezt a világot nem tudják birtokba venni. Ezért kap teret az erőszak.

• A neoliberális gazdasági rend hasznot húz abból, ahogy a saría szabályozza a muszlimok életét.

• A muszlim hívőnek nincsenek kétségei, a nyugati ember pedig kételkedik.

• A javakhoz való viszony magyarázza az afrikai muszlim közösségek iszlamizációs folyamatát is, amelyet az 1970-es évektől kezdve az olajeladásból élő európaiak finanszíroztak. Az olajeladásból származó bevételeket isteni ajándéknak tekintik, amelyet a konzervatív és politikai iszlám terjesztésére kell fordítani. Ennek eredménye jól látható a szalafizmus és a politikai síizmus térhódításában, valamint az Iszlám Állam finanszírozásában. 

• Az iszlám az, amely – jelen formájában, mind radikális, mind mérsékelt olvasatában – képes arra, hogy a neoliberalizmus játékszabályai szerint működjön. Az iszlám egyes alapelvei egybe is csengenek a neoliberális gazdasági logikával.

A teljes interjú a Mandineren olvasható.