A muszlimok miatt akarják megváltoztatni az európai emberek mindennapjait
2019.01.31. 09:35
A saját kultúráját, hagyományait és vallását önként feladó Európában vákuum keletkezett, amit az iszlám kíméletlenül ki is használ, és benyomul az élet gyakorlatilag minden területére.
A migráció és a multikulturalizmus hatására rohamosan megváltozó nyugat-európai társadalmakban egyre több nemzetközi nagyvállalat látja meg a pénzügyi lehetőséget, és igyekszik üzletet csinálni az öreg kontinens iszlamizációjából.
Ebbe a folyamatba illenek bele a Nyugat-Európa egyre több országában megjelenő iszlám pénzügyi szolgáltatások is.
Az iszlám vallásjognak megfelelő bankok működése pénzügyi újításnak számít az európai piacon, és a felmérések alapján egyre sikeresebbek ezek a pénzintézetek”
– mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1-en.
A szakértő hozzátette, a felmérésekből az is kiderül, hogy például Nagy-Britanniában – amely az iszlám pénzügyi világközpontjának is számít – egyre több nem muszlim vallású is igénybe veszi az iszlám banki szolgáltatásokat.
Az iszlám bankok népszerűsége abban is rejlik, hogy a bankokat befogadó országokban nemcsak befektetőként vannak jelen, ugyanis a gazdasági együttműködés is megélénkül a bank származási országa és a befogadó ország között”
– hangsúlyozta Speidl.
Majd felhívta a figyelmet egy, a közelmúltban Németországban megjelent digitális banki applikációra is, amely egy török és egy német bank közreműködésén alapul. Az applikáció nemcsak banki szolgáltatásokat nyújt, hanem több minden másra is felhívja az alkalmazást igénybe vevők figyelmét, például az imaidők betartására.
Speidl Bianka úgy véli, valamilyen szinten szinte mindenben – amely a muszlim igények kielégítésére szolgál – megjelenik a vallás. Minden arról szól, hogyan lehet az iszlám vallásjogból pénzt csinálni. Szerinte a befektetők termékkeresletében fontos szerepet játszik a migráció is.
Elmondta, a migrációnak van egy olyan „alaptörvénye”, hogy az úgynevezett nem fogyasztóképes tömegekből fogyasztóképes tömegeket állít elő.
Ezt azt jelenti, hogy egy olyan személy, aki a világ bármely pontjának szegénynegyedében él, nem számít globális értelemben vett fogyasztónak. Viszont, miután bejut Európába, a számára juttatott minimálbérből vagy a szociális segélyekből meglesz az a létminimuma, amely már egy biztos fogyasztóvá teszi Európában”
– magyarázta Speidl Bianka.
A szakértő hangsúlyozta, nem a társadalmi haszon a kérdés a migrációval kapcsolatban, ugyanis itt nemzetek fölötti szupranacionális vállalati érdekekről van szó. Ezek olyan gazdasági érdekek és szereplők, amelyeknek és akiknek megéri az, hogy egy minimálbéren élő, de biztos fogyasztói tömeg érkezik Európába.
Megjegyezte, míg világszinten az Egyesült Államok és Európa átlagéletkora 45 év, addig az említett beérkező csoportoké 30 év, ezért erős fogyasztói potenciált jelentenek a gazdaság számára.
A Migrációkutató Intézet vezető kutatója beszélt arról is, hogy az ezredforduló generációja a muszlimok esetében sokkal konzervatívabban, vallásosabban és az úgynevezett saría törvényei szerint él, olyan termékeket és szolgáltatásokat keres, amelyek megfelelnek ezeknek a tulajdonságoknak.
Speidl Bianka a műsorban rámutatott, Európának nem érdeke, hogy tömegesen érkezzenek a bevándorlók a térségbe, ebből a folyamatból bizonyos európai gazdasági szereplők szeretnének hasznot húzni.
A lassan 50 milliós beérkező tömegben kialakult a zsarolás is, mert az a bizonyos fogyasztói réteg már ki meri jelenti, hogy nem hajlandó az igényének nem megfelelő termékeket fogyasztani”
– hangsúlyozta.
Majd hozzátette:
Ez a folyamat jól látható, hiszen egyre több területen jelenik meg az iszlám vallásjogi előírás. Már nemcsak az élelmiszeriparban vagy a pénzügyi szektorban mutatkozik meg, de a ruházatban, kozmetikumokban, gyógyszeriparban és turizmusban is.”
Az intézet kutatója szerint nemsokára akár egy mozit is átalakíthatnak a saría törvényeinek megfelelően, ami megköveteli, hogy elkülönítsék a nemeket egymástól.
Speidl Bianka úgy véli, a folyamat egyelőre megállíthatatlan, nyílnak az új távlatok, a beáramlás következtében bővülnek a piacok, és az európai emberek ízlésének az átformálása zajlik.
Gazdasági szempontból az üzleti körök és a nagyvállalatok számára ez mindenképp pozitív, de társadalmi vonatkoztatásban ez a folyamat egyértelműen negatív”
– jegyezte meg.
G. Fodor Gábor az Echo TV-n futó új műsorába, A nyolcasba legutóbb éppen Speidl Biankát hívta meg. A 888.hu főszerkesztője és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az iszlám és az iszlamizáció témáját járta körül, kitérve több érdekes, egyben nagyon fontos aspektusra is.