A migránsok miatt perelnének minket az osztrákok, ám nem tehetik
2016.09.08. 16:28
Amennyiben Magyarország nem akar migránsokat befogadni, Ausztria nem fordulhat közvetlenül bírósághoz, ugyanis ilyenkor az Európai Bizottságnak kell eljárni, erre van a kötelezettségszegési eljárás.
Wolfgang Sobotka szerdán kijelentette, hogy Ausztria a bírósághoz fordul, amennyiben Magyarország nem fogadja vissza azokat a migránsokat, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére lépnek.
Ausztriában jelenleg 6-7 ezer olyan migráns él, akit Ausztria legszívesebben visszaküldene, hogy nálunk folytassák le a menekültügyi eljárást. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország csak azokat a bevándorlókat fogadja vissza, akik az országnál léptek először az Európai Unió területére.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint, ha ezeket az embereket visszaküldenék Magyarországra, akkor ebből Görögországnak előnye, Magyarországnak hátránya származna, úgy, hogy a görögök nyilvánvalóan megsértették az uniós jogot.
Az osztrákoknak a migrációs válság kezdete óta vannak olyan politikai kijelentései, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a hatályos EU-s jogszabályokkal. Ezek a kijelentések azért a legtöbbször jogi szinten nem realizálódnak"
– mondta az igazgató.
Elmondása szerint a legjobb példa a fent említettekre az, amikor Magyarország bejelentette, kerítést épít a déli határra, akkor az volt az osztrák álláspont, hogy ez az uniós joggal ellentétes és egyébként sem biztonságos Magyarország, tehát nem lehet visszaküldeni senkit. Pár hónappal később pedig az osztrákok is elkezdtek kerítést építeni a schengeni határokon belülre, sőt, felmerült, hogy a Brenner-hágóra is kerítést építsenek.
Ausztria amúgy sem fordulhat közvetlenül bírósághoz, mert ilyenkor az Európai Bizottságnak kell eljárni, erre van a kötelezettségszegési eljárás. Tehát az csak egy politikai kijelentés, hogy bepereli hazánkat"
– mondta Kovács István.
Az M1 megkereste Tóth Norbert nemzetközi jogászt, aki elmondta egyáltalán nem biztos, hogy eljutna a bíróságig a két ország afférja.
Speciális esetről van szó, Magyarország történtében egyszer fordult elő államok közötti feljelentés. Magyarország Szlovákiát perelte be 2009-ben, amikor nem engedték be Komáromnál az országba Sólyom László köztársasági elnököt. Ha állam perel államot, az a kötelezettségszegési eljárás egyik alesete. Ilyenkor az Európai Bizottság megvizsgálja az esetet, és egy-másfél évbe is kerülhet, amíg eljut a bíróságig az ügy, ha egyáltalán eljut odáig"
– fogalmazott a jogász.
(Hirado)