Lengyelország nem örül annak, hogy Ukrajna nem partner a vitatott második világháborús lengyel-ukrán történelmi múlt rendezésében. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerint ezt jelzi, hogy akadozik azoknak az ukrajnai lengyel tömegsíroknak a feltárása, amelyekbe az ukrán SS-önkéntesek által meggyilkolt lengyel hazafiak holttestei kerültek az 1940-es években.

Waszczykowski a lengyel közszolgálati televízió első csatornájának (TVP1) adott interjújában, melyben a lengyel-ukrán kapcsolatokra is kitért, elmondta: a két ország "megbékélési koncepciója különbözik egymástól". Varsó szerinte tudatában van Ukrajna geopolitikai súlyának, Kijev viszont, tudván, milyen az ukrán állam jelentősége Lengyelország számára, "azon van, hogy a két országot megosztó kérdések, különösen a történelmi jellegűek másod-, harmadrangúaknak minősüljenek".

A lengyel külügyminiszter közölte: tárcája jelenleg olyan eljárások bevezetésén dolgozik, amelyek megakadályoznák "a szélsőségesen lengyelellenes álláspontot képviselő emberek" beutazását. "Az SS Galizien egyenruháját hivalkodóan viselő személyek nem utazhatnak be" – fűzte hozzá Waszczykowski, utalva azokra az ukrajnai megemlékezésekre, amelyek résztvevői a második világháború idején a német parancsnoksággal és – többek között – az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) politikai támogatásával működő önkéntes alakulat egyenruhájában jelentek meg.

Waszczykowski szerint a beutazási tilalom azokra az ukrán állampolgárokra is vonatkozik majd, akik "a közigazgatás szintjén nem teszik lehetővé például az exhumálások folytatását, a lengyel emlékhelyek felújítását".

Ez a kijelentés arra utalt, hogy akadozik a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézeteinek együttműködése az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárásában. Ukrajna idén áprilisban állította le a munkálatokat azt követően, hogy a délkelet-lengyelországi Hruszowicében lebontották az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) 1994-ben – a lengyel hatóságok szerint törvénytelenül – emelt emlékművet.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) munkatársai többek között az UPA által 1943 nyarán elkövetett, lengyel történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlás áldozatainak sírjait tervezik feltárni.

Az elmúlt években többször vita alakult ki lengyel és az ukrán történészek között, mindenekelőtt az UPA értékelése miatt. Lengyelország népirtásnak minősítette az UPA által a második világháború előtt Lengyelországhoz tartozó, ma Ukrajna részét képező Volhíniában (Wolyn) élő lengyelek ellen elkövetett tömegmészárlást. Ukrán kutatók álláspontja szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott.

Waszczykowskitól megkérdezték, hogy az adott körülmények között megvalósítható-e Andrzej Duda elnök decemberre tervezett ukrajnai látogatása, illetve a tervezett lengyel külügyminiszteri látogatás. "Megfontolom, hogy tanácsolom-e ebben a pillanatban a lengyel elnöknek, hogy Ukrajnába utazzon" – válaszolta a miniszter.

Saját látogatását illetően elmondta: amennyiben erre sor kerül, "tisztán munkajellegű látogatás lesz", melynek során a lembergi lengyel konzulátus munkáját ellenőrzi, és az ott élő lengyelekkel találkozik.

Később Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára a PAP hírügynökséggel közölte: Andrzej Duda decemberi naptárában jelenleg szerepel a Harkivban esedékes munkalátogatás, melynek során a lengyel elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) januártól betöltendő nem állandó lengyel tagság kapcsán – a jelenleg szintén BT-tag – Ukrajna, valamint az EBESZ képviselőivel egyeztetne.

Hozzátette, hogy a lengyel-ukrán kapcsolatok "összetettek, és nem csupán a biztonsági kérdésekre szorítkoznak". Varsó "érzékeli Ukrajna Lengyelország iránti történelmi és önazonossági politikájának negatív tendenciáját, valamint Kijevnek a közép-európai szomszédokkal romló viszonyát" – jelentette ki a kabinetfőnök.