Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy az Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben.

– hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-oldalára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben "nyitottságra és becsületességre van szükség" – tette hozzá.

Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével – írja az MTI.

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Az EB döntését – miszerint megindítják az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására – több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására.

Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és "pozitív visszhangra talált". A közlemény ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkár a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB

Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés "érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért".

A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában "fölérendeli magát a jognak". Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét – jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány "észhez tér, és nem keres mindenáron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza".

Tusk – aki szerint a közeljövőben nem várható a szankciók kiszabása Lengyelország ellen – ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát "ne érjék ilyen büntetések". Komolynak minősítette viszont a PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában "már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba".