Lemondtak kedden a koszovói szerb települések polgármesterei, mert szerintük Pristina diszkriminációt követett el a szerbek ellen, így ők nem akarnak a koszovói intézmények részei lenni.

A szerb sajtó szerint a polgármesterek nevében Goran Rakic, Kosovska Mitrovica északi részének vezetője úgy fogalmazott: Koszovó 100 százalékos vámot vetett ki a szerbiai termékekre, ezek után az ottani szerb gyerekeknek nem lesz mit enniük, és nem lesznek meg a normális élet feltételei sem. 

Ha ez nem lenne elég, a koszovói szerb bírók és hivatalnokok kedden beszüntették a munkát, és nem hajlandóak addig újra munkába állni, amíg Pristina vissza nem vonja az intézkedéseit.

Délben Kosovska Mitrovicában békés tüntetést tartanak a helyi szerbek. A koszovói kormány múlt szerdán döntött úgy, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját. Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes ezt azzal indokolta, hogy Szerbia agresszív kampányt folytat Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, és aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, Bosznia pedig támogatja ebben.

A jelentések szerint azóta szinte teljesen leállt az országba irányuló szerb és boszniai export. Adriatik Stavileci, a koszovói vám- és pénzügyőrség sajtófelelőse a Koha Ditore című pristinai napilapnak azt mondta, múlt szerda óta csak egy-egy teherautó érkezett Szerbiából és Boszniából az országba, míg korábban naponta 70-100 kamionnyi árut vittek be.

A korábban közölt adatok szerint a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 440 millió eurót tesz ki, míg Koszovó 21 millió euró értékben szállít árut Szerbiába. Aleksandar Vucic szerb elnök hétfő este a szerbiai közszolgálati televízióban leszögezte: Belgrád nem folytatja a tárgyalásokat Pristinával mindaddig, amíg Koszovó vissza nem vonja a vámemelést.

– mondta Vucic.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt.