A Moszult felszabadító katonák a város nyugati részén a szokásos védelmi alagútrendszer mellett egy, még az Iszlám Állam beteges világában is különlegesnek számító építményt találtak: egy föld alatti börtönt. A rejtett bejáratokkal és kifejezetten mélyre megépített földalatti börtön létrehozása azért is lehetett fontos az iszlamista terrorállam számára, mert a város hosszan elhúzódó ostroma ideje alatt is fenn kívánták tartani a börtöneik jelentette fenyegetést.

Egy óriási föld alatti börtönt találtak a napokban a Moszult felszabadító iraki szövetséges erők az előrenyomulásuk egyik nem várt eredményeként. 

A börtönben az iraki hírforrások szerint több tucat még élő foglyot, illetve sajnos sok halott fogvatartottat is találtak az Irak második legnagyobb lakosságú városából az Iszlám Államot  kiűző katonák.

Az iszlamista terrorállam Moszul nyugati részén, az utcai frontról nézve gondosan elrejtett bejáratokkal alakította ki ezt a most fölfedezett föld alatti börtönét.

A város ostroma alatt is tovább működtetett bunkerbörtönbe nem csak Anbar tartományból, de Fallujah, Ramadi, Saqlawiyah és Karma városok vidékéről is hurcoltak foglyokat – közölte a föld alatti börtön felfedezésével kapcsolatban az egyik helyi hírportál,  az AlSumaria News.

A börtön felszabadításakor az iraki hadsereg azonnal elkezdte az ott talált holttestek elszállítást, illetve azonosításukat, valamint a még élő foglyok személyazonosságának ellenőrzését is, amit mindenképpen el kellett végezni még szabadon bocsátásuk előtt.

Moszulban az ENSZ becslése szerint legalább 200 000 civil lakos esett áldozatául csak az utóbbi néhány hónap harci cselekményeinek. Azért ilyen magas a civil áldozatok száma, mert a iszlamista terrorállam föld alatti alagutak, menekülőutak, raktárak és börtönök egész hálózatát építette ki a minél hatékonyabb védekezés érdekében.

A világ közvéleménye előtt az egy nagyrészt ismeretlen, ám sok szempontból is érdekes tény, hogy az épületeket átszelő, föld alatti járatok és megerősített bunkerek, rejtett mesterlövész búvóhelyek által kialakított hálózat harcászati alkalmazása az orosz és kaukázusi iszlám területekről érkező külföldi dzsihádistáknak köszönhető a szíriai háborúban.

Ezt a speciális taktikai és harcászati módszert a kaukázusi iszlamisták Oroszország csecsenföldi háborúja idején dolgozták ki, többek között Grozníj orosz ostromakor.

Érdekes módon a szíriai háborúban a Kaukázus vidékéről érkező dzsihádisták mellett a szír, világi állam oldalán is harcolnak harcedzett csecsenek és más kaukázusiak is. Van kifejezetten csecsenekből álló alakulat az orosz különleges műveleti erők kötelékében is.