II. Erzsébet is megszólalt a héten a Brexit ügyében. Az Egyesült Királyság államfője szokásos, diplomatikus stílusában felszólította a pártok képviselőit, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz.

Beszédében a tőle megszokott óvatos humorral úgy fogalmazott, hogy

– mondta az uralkodó, arra intve a brit politikai elitet, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. A királynő beszéde a sandringhami Női Intézet 100. születésnapján hangzott el. Az üzenet azonban nem teljesen új, II. Erzsébet karácsonyi beszédében is volt egy hasonló kijelentés.

A királynő szavai különösen élesen csengenek, miután Nagy-Britannia vergődik a Brexittel. Miközben a kormány érvényt szeretne szerezni a két évvel ezelőtti népszavazáson hozott döntésnek, az ellenzék és néhány képviselő a kormányzó Konzervatív Párton belül azon mesterkedik, hogy megfúrják a Brexitet. Ennek a csoportnak eddigi első, de látványos győzelme volt, amikor leszavazták Theresa May Brexit-tervét az elmúlt héten.

További érdekesség, hogy viszont a bizalmi szavazást megnyerte May a Parlamentben, így a helyén maradhatott.

A kormányfő jövő hét kedden egy újabb tervet fog bemutatni a Parlamentben, amelyről szintén szavazást tartanak. Habár a terv megbuktatása esetén nem tudni még, hogy milyen forgatókönyv lép életbe, az szinte bizonyos, hogy a britek bennmaradása az EU-ban nem fog megvalósulni. Theresa May szerint, ha a britek nem tudnak kilépni egy megállapodás keretei között, akkor jöhet a "hard Brexit", vagyis a szimpla kilépés, ami után egy sor kérdést utólag kell rendezni. Bár a baloldali sajtó előszeretettel riogat ezzel a forgatókönyvvel, korántsem biztos, hogy ez rosszul érintené a briteket. Ebben az esetben a korábbi vámunió helyett a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerint folytatódhatna a kereskedelem Nagy-Britannia és az EU között.

A királynőt korántsem a beszédében elhangzott óvatos intés miatt kell komolyan venni. Először Andrew Roberts, neves történész vetette fel januárban, hogy a királynő feloszlathatná ("prorogue" az angol szakkifejezés erre) a brit Parlamentet március 29-éig, a kilépés napjáig. Ebben az esetben a "hard Brexit" forgatókönyve lépne életbe.

– fogalmazott Roberts, aki szerint azok a kilépéspártiak, akik el akarják szabotálni a Brexitet, a népakarat ellen cselekszenek.

Az elmúlt napokban a sajtó felkapta a Parlament feloszlatásának gondolatát. A baloldal persze szörnyülködve, a Brexit-pártiak pedig a megmentőjükként tekintenek a királynőre és a Parlament feloszlatásának ötletére.

Jacob Rees-Mogg, az egyik legbefolyásosabb kilépés-párti politikus is támogatja az ötletet.

A törvény szerint a királynőnek hatalmában áll feloszlatni a Parlamentet, ám a gyakorlat szerint ezt nem teheti meg ő maga, ezt csak a kormány teheti meg a királynő utasítására. Egy 2011-es törvénymódosítás szerint véglegesen nem oszlathatja fel a Parlamentet, ám jogában áll időlegesen felfüggeszteni a legfőbb törvényhozó testület munkáját.

A Parlament meghatározott időre szóló felfüggesztése egy olyan cselekedet, amelyet válsághelyzetekre találtak ki, így ez afféle utolsó mentsvár lehetne, ám kétségkívül működhet.

Rees-Mogg véleménye szerint ebben az esetben indokolt lenne használni ezt az eszközt, mivel a jelenlegi helyzet azzal fenyeget, hogy a baloldal és néhány jobboldali hangadó a törvényes népakarat kisiklatására játszik.

Jelenleg csak az a bökkenő a Parlament felfüggesztésével, hogy a törvény szerint ez csak 3 napig lehetséges – a szokásjog szerint. Így március 29-éig újra és újra meg kellene lépni, ami nem mutatna túl jól, de a célt biztosan elérné. Vagy elképzelhető, hogy egyszerűen csak kiterjesztik a felfüggesztés határidejét a kilépés dátumára.

A kérdés még nem eldöntött, de keddig biztosan megtudjuk a választ, hogy ezt az utat járja-e Nagy-Britannia.