Az évek, lassan évtizedek óta zajló közel-keleti háború legnagyobb vesztesei az ott élő keresztények voltak, akiket szisztematikusan üldöztek a muszlim szélsőségesek, valamint a szír és az iraki kormány emberei. Az előbb említett két közel-keleti országban az Iszlám Állam a 2014-es előrenyomulása után több ezer embert végzett ki a vallása miatt. Az üldöztetés elől sokan menekülni kényszerültek, sokan a szomszédos Jordániába mentek, mivel bíztak abban, hogy hamarosan visszatérhetnek hazájukba. Az ENSZ adatai szerint 660 ezer szír állampolgár tartózkodik jelenleg Jordániában, azonban a valós szám ennél jóval több lehet.

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa, azaz az UNHCR nevű szervezet is több szíriait és irakit befogadó központot üzemeltet, ahová a keresztények egy részét el tudják helyezni. Elmondásuk szerint a helyzet egyre kilátástalanabb, ugyanis többen már évek óta arra várnak, hogy rendeződjön a sorsuk. Az elmúlt hónapokban azonban sokat romlott a helyzet, ugyanis egyre többen érkeznek a jordániai táborokba és befogadóállomásokra. A jelentés részletezi, hogy többen 2014 – az Iszlám Állam területhódítása – óta Jordániában ragadtak.

Fotó: AFP

Lorance Yousuf Kazqeea, egy bagdadi keresztény férfi a családjával ment a szomszédos Jordániába. Arra vártak, hogy véget érjen a háború, teljesen legyőzzék az Iszlám Államot és az általa hirdetett radikális ideológiát, azonban ez nem történt meg, ami azonban szerinte még nagyobb baj, hogy az ENSZ alig segít a keresztényeken.

Csak Irakból legalább 16 ezer asszír keresztény család menekült az iszlám elől Jordániába. Az Iszlám Állam nem kegyelmezett, mikor öt éve megjelentek és sorra foglalták el a városokat, az ott élő keresztények többségét, akik nem voltak hajlandóak átadni az otthonaikat, megölték. Kazqeea elmondta, a legnagyobb problémájuk azzal van, hogy a háború előtt rendezett életük volt, meg tudtak élni, ő éppen informatikusként dolgozott, azonban Jordániában erre nincs lehetősége, legálisan ugyanis nem vállalhat munkát.

– fogalmazott.

A jelenleg Jordániában tartózkodó asszír keresztények alig számíthatnak valakire, mivel a királyság nem biztosít számukra munkavállalási engedélyt, így nem tudnak rendes helyen munkát vállalni. A megtakarításaikra, a külföldön élő rokonaikra, az egyházra és a keresztényeket támogató országokra – például Magyarországra – számíthatnak csak. A legfrissebb adatok szerint Jordániában leginkább csak „városi menekültként” élhetnek az asszírok, ami azt jelenti, hogy a muszlim társaikkal ellentétben ők rengeteg nehézséggel és bonyodalommal néznek szembe és több humanitárius szolgáltatáshoz nem jutnak hozzá, mivel teljesen különválasztva élnek.

– jellemezték a népcsoport sanyarú múltját egy két évvel ezelőtt készült jelentésben.

Most a helyzet úgy áll, hogy a táborokon kívül élő iraki keresztények több mint harminc százaléka nem engedheti meg magának, hogy a szükséges gyógyszereket megvásárolja és hozzáférjen a gyógyellátáshoz. Sok szülő tart attól, hogy a gyereke egy kallódó, elveszett generáció tagja lesz, aki a nyomorban nő fel.

Juliana Taimoorazy, az Iraki Keresztény Segítő Tanács szervezet vezetője elmesélte egy korábban Irakban élő asszír nő történetét. Az ötvenes éveiben járó anyának egy fodrászszalonja volt Irakban, azonban az Iszlám Állam terroristái megtámadták és leszúrták őt, súlyos sérüléseket okozva neki. Mivel a tulajdonos keresztény volt, az iszlamisták felgyújtották a szalont, majd elmentek a nő otthonához, amit szintén porig égettek, benne minden személyes dolgával. A nő ezután ment a szomszédos Jordániába a családjával.

Fotó: AFP

Taimoorazy elmondta a nőről, hogy a legkisebb lányának szemét megtámadta egy vírus, ami miatt fokozatosan veszti el a látását, félévente ellátást és új szemüveget kéne kapnia. Legnagyobb lánya még Irakban meghalt, a másik kitűnő tanuló lánya pedig nem tudta folytatni tanulmányait, mivel megfelelő iratok hiányában nem engedték, hogy újra iskolába járjon. A lány depresszióba esett emiatt.

– mesélte Taimoorazy.