Először is azt le kell szögezni, hogy Dánia valamennyire „szerencsés” helyzetben volt a migrációs válság csúcspontján, azaz 2015-ben. Hiszen Németország és Svédország közé esik, amelyek mágnesként vonzották a migránsokat. A két ország együtt valószínűleg több mint kétmillió migránst fogadott be.

Így tudta Dánia elérni azt, hogy "mindössze" 21 000 ember nyújtott be menedékkérelmet a skandináv államba. Koppenhága azonban ráérzett arra, már ez a szám is óriási mértékben meg fogja terheli a dán jólléti államot – főleg akkor, ha a többi ország példájából kiindulva a bevándorlók nem is igazán forgatják vissza a pénzt a gazdaságba. A bevándorlók ellátása csak 2015-ben a dán adófizetők 4,8 milliárd eurójába került.

A dánok ezért több lépést eszközöltek, amelyek mind egy taktikát követtek: megpróbálták országukat a lehető legantipatikusabbá tenni a bevándorlók szemében. Ez ugyebár nem olyan szembetűnő, mint amilyen Magyarország példája a határkerítéssel (bár Dánia is visszaállította az ideiglenes határellenőrzést), de ugyanakkor hatásos.

Hiszen a fent említett politika keretén belül például 45 százalékkal csökkentették a bevándorlóknak járó szociális juttatásokat, emellett a városokon kívülre telepítették a frissen érkezőket. A dán kormány sikere abban rejlik, hogy a bevándorlásellenes intézkedéseket következetesen, igen kiterjedt kampánnyal tartották és tartják a köztudatban.

Ennek a részét képezte például a miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen újévi beszéde, amelyben határozottan leszögezte: 2018-ban véget vet országában a migránsok által kiépített párhuzamos társadalmaknak, és ezzel párhuzamosan elutasítják a betelepítési kvótákat.

– állt videójában.

Két éven keresztül ismételte az ország, hogy nem kér a migránsokból, és úgy tűnik, értő fülekre talált az üzenet. Ennek egyik látható jele az, hogy 2017-ben már mindössze 3458-an nyújtottak be menedékkérelmet, ami 84 százalékos esést jelent 2015 óta.

A másik, frissen közzétett eredményét a dán politikának az ország bevándorlásügyi minisztere közölte a napokban. Az Express beszámolója szerint 2014-ben még a dán állampolgárságot kapó emberek 70 százaléka muszlim országból származott, addig 2018-ban ez a számarány mindössze 21 százalékra esett vissza.

– véli Inger Stojberg bevándorlásügyi miniszter.

Intézkedései között említi azt, hogy Koppenhága például engedélyezte a kettős állampolgárságot, amire azért volt szükség, mert így nagyobb valószínűséggel érkeznek be nyugati államokból dán állampolgársági kérvények.

Emellett a feltételek is szigorodtak: ha adott a nyelvtudás, bűnözéstől való tartózkodás és bizonyos tesztek sikeres elvégzése, akkor természetesen tárt karokkal várnak mindenkit az országban.

S hogy hová tart Dánia? Stojberg újabb szigorításokat helyezett kilátásba.