A járvány idején is a migránskvótával van elfoglalva a bíróság, Varga Judit válaszolt
888.hu - MTI
2020.04.02. 16:15
Nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Lengyelország, Magyarország és Csehország, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Mint ismeretes, az Európai Unió Tanácsa 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 menedékkérőt kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság azt a keresetet elutasította. Ezután a bizottság 2018 januárjában beperelte Magyarországot, mert nem hajtotta végre a belügyminiszteri tanács döntését.
Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta: a három érintett tagállam, azzal a céllal, hogy kivonja magát az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhat sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataira, sem az elosztási mechanizmus működésképtelenségére.
Az Európai Unió Bírósága a csütörtökön kihirdetett ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amelyben az uniós bizottság szerint az érintett tagállamok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, mivel nem jelezték rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány, nemzetközi védelmet kérelmező migránst tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, és nem tettek eleget áthelyezési kötelezettségeiknek.
Varga Judit igazságügyi miniszter a bírósági ítéletre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul”.
Varga Judit szerint az Európai Bizottság 2017-ben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást, amiért nem voltak hajlandóak teljesíteni az Európába özönlő migránsok áthelyezésére vonatkozó határozatot. Pedig ekkor már egyértelműen látható volt, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen tagállam sem hajtotta végre teljes mértékben.
Hangsúlyozta: a bizottság nyilvánvalóan diszkriminatív módon járt el, amikor kizárólag ezt a három tagállamot vonta eljárás alá. Ráadásul a fellépése okafogyottá is vált, hiszen a kvótahatározatok csak 2017 őszéig voltak hatályban.
Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át. Az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg
– fogalmazott az igazságügyi miniszter.
Jól láthatóan a cseheket és a lengyeleket sem hozta igazán lázba a bíróság ítélete.
Andrej Babis cseh kormányfő szerint nincs jelentősége annak, hogy Csehország kvótaügyben elveszítette a pert.
A lényeges az, hogy semmiféle migránsokat nem fogadunk be és hogy a kvóták időközben megszűntek, ami főleg nekünk köszönhető
– jelentette ki Babis újságíróknak nyilatkozva.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szintén arról beszélt, hogy nem lesz gyakorlati jelentősége az ítéletnek.
Kijelentette továbbá, hogy a lengyel kormány tudomásul veszi a bírósági döntést, a menekültátirányítási döntések végrehajtásának elutasítása azonban szükséges volt Lengyelország belbiztonsága az ellenőrizetlen migrációval szembeni védekezés miatt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
