A tárcavezető a Galambos Logistic Kft. új központjának ünnepélyes alapkőletételén hangsúlyozta, hogy az erősödő magyar vállalatok fontos alapját képezik az elmúlt évek nemzetgazdasági teljesítményének, és a válság azt is megmutatta, hogy mekkora szükség van ezekre a kulcságazatokban.
Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy nem szabad szembe állítani egymással a hazánkban működő nagy nemzetközi cégeket és a kis- és közepes vállalkozásokat, ugyanis előbbiek sikere nagyban hozzájárul utóbbiak eredményeihez is.
A szállítmányozással foglalkozó, családi tulajdonban lévő Galambos Logistic Kft. 5,6 milliárd forintos beruházását az állam 1,9 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 56 új munkahely létrehozásához.
Szijjártó Péter beszédében emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány nyomán nem várt nehézségekbe ütközött a nemzetközi kereskedelem, a lezárások miatti szállítási nehézségek a beszállítói láncok megszakadását eredményezték világszerte.
Szavai szerint ez hatalmas kihívást jelentett az alapvetően exportorientált magyar gazdaság számára is, azonban a nehézségek ellenére nem akadt el a kivitel, nem jöttek létre ellátási zavarok. „Nem voltak üres polcok a boltokban, mint ahogy az előfordult néhány, nálunk nagyobb és gazdagabb országban” – fogalmazott.
A miniszter ezután arról számolt be, hogy a nemzetgazdasági szempontból is meghatározó szereppel bíró logisztikai szektor a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát adja, s hozzáadott értéke 6 százalékos növekedés után a tavalyi évben megközelítette a 2000 milliárd forintot. Ekkor rekordot döntött a légi teherforgalom, az ország repülőterein 185 ezer tonna áru fordult meg, ami 36 százalékos növekedést jelent.
Aláhúzta, hogy az elmúlt két évben harminc nagy logisztikai beruházásra került sor Magyarországon. Erre a fényeslitkei intermodális központ építését hozta fel példának, ami azt célozza, hogy hazánkban jöjjön létre a leggyorsabb vasúti szállítási útvonal Kína és Nyugat-Európa között.
Végezetül a válságkezelés tapasztalatait is érintette, hangsúlyozva, hogy bevált a magyar modell. „A kormány döntése, hogy nem segélyekre, hanem beruházásokra költi az állami forrásokat, a vállalatok bátor beruházási döntései és a kiváló magyar munkaerő lehetővé tette azt, hogy a magyar gazdaság ne csak túlélje a válságot, hanem a maga javára is tudja fordítani az új világkereskedelmi korszak sajátosságait” – mondta.