A géppuskának álcázott seprûnyél esete - avagy így züllött le a német hadsereg
2018.02.02. 13:58
A Bundeswehr a NATO egyik legnagyobb hadserege, mégis rendre arról olvashatunk, hogy katasztrofális állapotban van. Írásunkban azt vizsgáljuk meg, hogyan jutott ide Németország hadserege.
Azt gondolnánk, minden adott ahhoz, hogy Németország erős hadsereget tudjon maga mögött – hiszen a németek a két világháború során óriási haderőt tudtak felépíteni, és még a hidegháború alatt is a nyugatnémet sereg jelentette a legfőbb védőbástyát a szovjetek ellen. Ott van aztán a jól ismert német mérnöki precizitás, ami a fegyvergyártásban is megmutatkozik. Vagy mégsem?
A NATO 2014 szeptemberében tartott hadgyakorlata volt az első, ami jelentősen megkérdőjelezte a fent is említett német sztereotípiákat. A Bundeswehr ekkor egy olyan gépesített zászlóaljat küldött a norvégokhoz, ami nem rendelkezett kézi lőfegyverekkel, éjjellátó szemüvegekkel, Boxer harcjárműveiken pedig semmilyen fegyver nem volt – úgyhogy a katonák feketére festett seprűnyelekkel improvizáltak.
Tavaly novemberben pedig kiderült, hogy a Bundeswehr 244 darab Leopard 2-es típusú harckocsijának több mint fele bevetésre teljesen alkalmatlan állapotban van. Erről részletesen beszámoltunk mi is.
Nem sokkal jobb a helyzet a légierőnél sem. Még márciusban látott napvilágot az a hír, hogy a fegyveres erőknél harcra fogható helikopterekből és vadászgépekből is óriási hiány van. Az összesen 67 darab CH-53 helikopterből mindössze hét volt tökéletes állapotban.
Végezetül a haditengerészet sincs a legfényesebb állapotban. Tavaly októberben a német haditengerészet egy 212A-típusú tengeralattjáróval bővült, ami akár két hétig is kibírja úgy, hogy nem jön a felszínre – a német hadsereg mégis elsüllyesztette a norvég partoknál végzett félresikerült manővere során. Az incidens gyakorlatilag a Bundeswehr teljes tengeralattjáró-flottáját megbénította, hiszen másik két tengeralattjárójuk karbantartás alatt van, és 2018 második felében lesznek csak alkalmasak bevetésre.
A technikai hiányosságok mellett az állományról is érdemes megemlékezni. A Bundeswehr hírnevét régóta tépázzák különböző botrányok, szexuális zaklatásoktól elkezdve pedofílián át talán a leghírhedtebbig, a nácibotrányokig.
Tavaly májusban például vizsgálatot rendeltek el a német hadseregben, miután több bázison is náci relikviákra, főleg Wehrmacht-emléktárgyakra bukkantak. A német törvények értelmében ugyanis a Wehrmachthoz köthető tárgyak birtoklása nem tilos.
A vizsgálatok ellenére sem szűnt meg a nácik iránti szimpátia a Bundeswehrben, augusztusban ugyanis a német hadsereg különleges alakulata egy szélsőjobboldali felhangú búcsúztató bulit tartott a nyugdíjba vonuló parancsnokának.
Ott van aztán Franco A. esete, aki kettős életet élve a Bundeswehrben szolgált, ám közben menedékkérőnek adta ki magát, és robbantásokat tervezett, amelyeknek elkövetését a migránsokra fogta volna.
Már a német vezetés is észrevette, hogy valami óriási baj van a Bundeswehrrel. Ennek tudható be valószínűleg az is, hogy a védelmi minisztérium 100 millió eurót (átszámítva mintegy 31 milliárd forint) szán szaktanácsadókra, akik a hadsereg logisztikai feladatait segítenék. Ursula von der Leyen védelmi miniszter pedig többször is azt ígérte, hogy a német hadsereget egy szakszerű és ütőképes erővé fogja fejleszteni.
Látva azonban a Bundeswehr elmúlt néhány évben tanúsított, megdöbbentő inkompetenciáját, erősen kérdéses, hogy mikor lesz konkrét, látható eredménye a védelmi minisztérium ígérgetéseinek.