A finneknél befuccsolt az alapjövedelem: a munkanélküliek már nem akarnak dolgozni
2019.02.10. 10:00
Finnország néhány éve kezdett nagyszabású kísérletbe, vajon életképes-e az alapjövedelem, ami az egyik legnagyobb libsi vágyálom, hiszen az nem más, mint ingyenpénz. A terv az, hogy a gazdaságot úgy pörgetnék fel, hogy alanyi jogon biztosítanának a kényelmes megélhetéshez elegendő összeget. Idén azonban nagyon úgy tűnik, hogy le kell fújniuk az egészet, ugyanis belátták, életképtelen az ötlet, a munkanélküliek már nem is akarnak dolgozni.
Abban bíztunk, hogy az alapjövedelem miatt majd nő a foglalkoztatottság, azonban ez nem történt meg"
– állította pénteki közleményében a Kela nevű finn hivatal.
A kiválasztottaknak havonta 560 eurót, azaz nagyjából 180 ezer forintot adtak és azt nézték, hogyan befolyásolja ez az életüket. Azt vették észre, hogy a kapott összegnek rendkívül negatív hatásai lettek, ugyanis az tesztalanyok munkakeresési szokásai romlottak, sokkal kevésbé akartak elhelyezkedni a piacon.
Miska Simanainen, a csoport egyik kutatója elmondta, arra voltak kíváncsiak a 2017 januárjában indult kísérlet során, hogy meg tudják-e reformálni az északi ország társadalombiztosítási rendszerét és ha igen, hogyan.
Bár az eredmények nem a legjobbak, azt azért nem mondanám, hogy a kísérletünk egy csőd lenne. Legalább új információkat kaptunk a rendszerről és hatásairól"
– közölte a kutató.
Az alapjövedelem mellett leginkább a leggazdagabb dollármilliárdosok kardoskodnak, mint Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője vagy Elon Musk, a Tesla első embere. Utóbbi szerint azért fontos bevezetni az alanyi jogon járó pénzösszeget, mert így kiküszöbölhető az a jelenség, hogy a humán erőforrást a robotokkal helyettesítik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD arra figyelmeztetett, hogy az alapjövedelem bevezetése esetén az árak drasztikusan emelkednének, ugyanis adót kellene emelni, amiből ki tudnák fizetni az alapjövedelmet. Az áremelkedés akár harminc százalékos is lehet. A szervezet rámutatott, ha a finnek úgy döntenek, bevezetik az alapjövedelmet, az a jelenlegi 11,4 százalékos szegénységi rátát akár 14 százalék fölé is emelheti.