Az Európába érkező migránsok túlnyomó többségben 35 év alattiak. Ezt támasztják alá a 2015-ös adatok is: a menekültek 83%-a 35 év alatti volt, akik közül a 18-34 évesek 53%-ot tettek ki. Ezek közül pedig 29% kiskorú, tehát 18 év alatti. Ahogy azt adatok is mutatják, a fiatal menekültek integrációja az Európai Unió, a nemzetközi szervezetek és a civil társadalom elsődleges prioritásaként kell szerepelnie.

Az integrációt a Tanács által egy 2004-ben elfogadott dokumentum határozza meg. A dokumentum szerint a beilleszkedés „dinamikus és kétirányú folyamat, amely a bevándorlók és a tagállamok lakossága közötti kölcsönös kompromisszumra épül”. Az integráció kulcskérdései között szerepel az alapvető jogok védelme, a diszkrimináció tilalma, valamint az esélyegyenlőség. A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének menetrendje c. dokumentum szerint a legfontosabb a foglalkoztatással, oktatással és az aktív társadalmi részvétel elősegítésével kapcsolatos programok támogatása. A legégetőbb kihívások között találjuk: a növekvő munkanélküliséget és a túlképzettséget, a társadalmi kirekesztődést, az iskolai eredmények közötti különbséget.

Az uniós adófizetők pénzéből is fenntartott Európai Alapjogi Ügynökség deklarált célja, hogy az EU és a tagállamok érintett intézményeinek az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson. Adatokat gyűjt, elemez, valamint véleményeket fogalmaz meg az EU-nak. Ennek okán, az Ügynökség egy cikket fog publikálni a Fiatal migránsok integrációja az EU-ban címmel, amely az integráció kérdéséit közelíti meg a 16 és 24 éves fiatalok tekintetében.

Az FRA adatai szerint 2015 és 2018 között több mint 2 millió ember részesült nemzetközi védelemben az EU-ban. A migránsok integrációja kapcsán az alábbi főbb kérdéseket kell megoldani az EU Alapjogi Ügynöksége szerint:

• A menekültté nyilvánítás folyamatának felgyorsítása: az esetek nagy többségében két évet vesz igénybe egy ilyen folyamat elbírálása, melynek következtében lakhatási engedélyt kapnak.
• A határon lévő helyzet. A nemzetközi jogvédő szervezetek különböző erőszakos cselekményről számoltak be, sértve a menekültek jogait. Horvátországban az NGO-k, például a rendőrség által alkalmazott erőszakról tudósítottak.
• Megfelelő lakhatás biztosítása: sok ember az utcákon él, míg nem bírálják el a menekültstátuszát. A menekültbefogadó központoknak kell kezelniük megfelelően ezt a helyzetet. Másrészt, ezek a befogadóhelyek – általánosságban – 8-szor több embert szállásolnak el, mint amennyi férőhely ténylegesen rendelkezésre áll.
• Az egészségügy fejlesztése.
• Az oktatás fokozása: Sok gyereknek egy évet kell várnia, míg el tudja kezdeni az általános iskolát. Fontos, hogy időben elérhetővé tegyék számukra az oktatást és a munkavállalás lehetőséget is, ezáltal prevencióként szolgálva a bűncselekmények elkövetése ellen.

A kíséret nélkül érkező gyermekek számos kihívással néznek szembe, ugyanis nincs számukra megfelelő és biztonságos lakhatás. Ebből kifolyólag gyakori, hogy rablás, szexuális erőszak áldozatául válnak. A gyűlölet-bűncselekmények száma mindennapi az országokban, kezdve az online gyűlöletbeszédtől a fizikai bántalmazásig.

Az FRA 2018. évi alapjogi jelentése részletesen beszámol a migránsok alapjogainak sérelmét okozó cselekményekről (például a határőrség által alkalmazott rossz bánásmód), az alapjogaiknak betartatását célzó intézkedéseket szorgalmaz, valamint bírálja azon tagállamokat, akik az illegális migráció megállítására intézkedéséket tesznek. Viszont a migránsok által elkövetett bűncselekmények adatairól nem számol be. A statisztikai adatok szerint a Nyugat-Európában bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma megsokszorozódott az elmúlt hónapokban. Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint 7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, ami 100-102 ezer ember ellen irányult. A 2015-ös migrációs válság kitörése óta 65 terrortámadást hajtottak végre az iszlamista merénylők a kontinensen.

Az integráció sikerességében olyan tényezők játszanak közre, mint a nyelvtanfolyamok elérhetősége, a nyelvtudással és a kulturális ismeretekkel kapcsolatos követelmények, politikai jogok, valamint az adott társadalom általános nyitottsága és az újonnan érkezettek felkarolására, támogatására és a velük való interakciókra való hajlandósága. A bevándorlók integrációja szorosan összefügg egy sor – számos egyéb mellett a munkahelyi biztonsággal, a lakhatással, az egészségügyi ellátással, az oktatással, a nők jogaival, az egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos – szociális politikával is.

A foglalkoztatás az integrációs folyamat központi eleme. A tagállamok, valamint gazdasági és szociális partnerek ezért a bevándorlók munkaerő-piaci integrációját prioritásként kezelik. A bevándorló munkavállalók iránti kereslet valóban továbbra is egyike a bevándorlás alapvető mozgatórugóinak.

A migránsok integrációja aránytalanul magas állami kiadásokat és egyúttal társadalmi feszültségeket is okoz. A menedékkérők ellátásának és integrációjának költségei a beérkezettek számától és összetételétől függően alakulnak. Az IMF. A bevándorlók (abszolút értelemben vett) elsődleges célországában a német pénzügyminisztérium mintegy 94 milliárd euró kiadással számol 2020-ig. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a kiemelt integrációs célok megvalósításához uniós forrásokból lehet támogatást igényelni. Az már azonban nem olyan világos az uniós polgárok számára, hogy ezen integrációs célok megvalósításához szükséges kiadásokat milyen pénzből fogják finanszírozni. Feltételezhető, hogy az uniós adófizető polgárok pénzéből szeretnék megvalósítani.

Az Európai Parlament hivatalos adatai szerint a menedékkérők 2015. évi megnövekedett beáramlása nyomán az EU jelentősen növelte a migrációs, menekültügyi és integrációs politikák finanszírozását. Az EU 2020 utáni költségvetéséről szóló közelgő tárgyalások során a Parlament a migrációs szakpolitikák további finanszírozására fog felszólítani.

Az integráció kulcsfontosságú az EU alapvető értékeinek és elveinek megerősítéséhez, amely gyakran hangoztatja magáról, hogy központi eleme a sokféleség, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség.