Ausztrália kormánya az ország belpolitikáját külföldről befolyásolni akaró szervezetek, cégek és magánszemélyek működési lehetőségeit korlátozó törvények szigorítását tervezi. Ennek részeként a Facebook, a Twitter és minden más közösségi hálózatot működtető cég is kénytelen lehet hamarosan külföldi ügynökként regisztráltatni magát Ausztráliában.

Ausztrália a magyar civiltörvénynél sokkal szigorúbban tervezi szabályozni és korlátozni a külföldről érkező politikai befolyásszerzést. A jobboldali ausztrál kormány egy olyan külföldi befolyásról szóló átláthatósági törvénytervezetet nyújtott be már tavaly év végén a parlamentnek, amely a külföldi beavatkozást korlátozó törvénycsomag része lesz, ami a választási támogatások újraszabályozása mellett a nemzetbiztonsági törvényeket is módosítja (a kémkedésről és külföldi befolyásról szóló külön törvénytervezettel). A törvény alapvetően tiltja, illetve korlátozza a külföldről érkező adományok elfogadását Ausztráliában, ha azok politikai célokat szolgálnak.

A kémkedésről és külföldi befolyásról szóló törvényjavaslat büntetőjogi szankciókat vezetne be azokkal szemben, akik kényes információkhoz jutnak hozzá. Ugyanakkor a tervezet büntetné a már nyilvános információk megosztását is – például ha valaki Twitteren megoszt egy már kiszivárgott dokumentumot. Büntetést vonna maga után még az is, ha valaki úgy tett közzé titkos adatokat, hogy nem tudott azok titkosságáról.

Az új törvényi szabályozás elrendeli a kötelező regisztrációját egy nyilvános adatbázisban minden olyan magánszemélnek, cégnek vagy szervezetnek, amely külföldi megbízók nevében bármilyen politikai kampányban vagy lobbizásban részt vesz Ausztráliában. 

A törvény hatálya úgynevezett "külföldi megbízóként", illetve "ügynökként" nemcsak más országok kormányaira, hanem vállalatokra és politikai csoportokra, civil szervezetekre, valamint az ausztrál állampolgársággal nem rendelkező magánszemélyekre is kiterjed.

A törvény be nem tartása – tehát a regisztráció elmulasztása – bírsággal és börtönbüntetéssel is járhat. 

A jogszabály szerint minden politikai kampányolás és a lobbizás egyaránt tiltott külföldi kommunikációs beavatkozásnak minősül. Ez alapján pedig a Facebook, a Twitter és minden más közösségi internetes médium tevékenysége is – részben vagy teljesen – a törvény hatálya alá esik. Ezért az előzetes becslések szerint a törvény hatálybalépése után az olyan közösségi oldalaknak, mint a Facebook várhatóan regisztrálniuk kell majd magukat a külföldi befolyásszerző ügynökök nyilvántartásába. 

A külföldi befolyásolási kísérleteket korlátozni akaró ausztrál törvényről ezért jelenleg éles vita alakult ki az országban. Nem meglepő módon a törvény ellen azok az ausztrál balliberális pártok tiltakoznak hevesen, amelyek Soros György nézeteivel egyező módon az ellenőrizetlen migrációt támogatják, és amely pártok eddig jelentős kommunikációs támogatásban részesültek külföldről a politikai céljaik eléréséhez.