A bûntudat terheli Németországot
2016.04.04. 15:38
Spiegel: Petry kisasszony, Ön a szélsőjobboldali Junge Freiheit nevű hetilapnak egyszer azt mondta egy interjúban, hogy „sok szavazó egy dolgot szeretne elkerülni mindenekfölött: hogy társítva legyenek a szélsőjobboldallal”. Most azonban a párt, az Alternatíva Németországnak, finoman szólva elég messze került a jobboldaltól.
Frauke Petry: Ön vádaskodással kezdi az interjút, nem pedig egy kérdéssel. Ez elég rossz! Az AfD egy liberális-konzervatív párt. Továbbá úgy gondolom, baj, hogy úgy tekintünk a baloldal és a jobboldal küzdelmére, mint harcra a jó és a gonosz között. Németországban a jobboldalt az idegengyűlölettel és a náci rezsim politikájával azonosítják. Amerikában a Milton Friedman-féle liberális gazdaságpolitika szélsőjobboldalinak tűnik. Úgyhogy ez a definíciótól függ.
Spiegel: Rendben, akkor kérem, segítsen ki minket. Hogyan definiálná a szélsőjobboldalt?
Petry: Nem gondolkodom ilyenfajta kategóriákban. A bankok vagy a jelenlegi európai rendszer iránti kritikánkkal nagyon közel vagyunk Sahra Wagenknechthez (a szélsőbaloldal helyettes-elnöke). Akkor ez azt jelenti, hogy mi tulajdonképpen szélsőbaloldaliak vagyunk?
Spiegel: Azt próbálja mondani, hogy az AfD nem egy szélsőjobboldali párt?
Petry: Azt tisztán látom, hogy önnek szüksége van a címkékre. Ha ez nem a társítás lenne a jóval és a gonosszal, akkor probléma nélkül mondhatnám: igen, az AfD részben olyan, mint a Kereszténydemokraták (CDU) egykoron: egy demokratikus szélsőjobboldali párt.
Spiegel: Az ön pártjának programtervezete tele van mindenütt ott leselkedő veszélyekkel: az iszlám, ami fenyeget bennünket, az EU, amely megfoszt minket a jogainktól, ott van a kormány, ami hazudik nekünk. A párt miért ilyen pesszimista és félelemmel teli?
Petry: Nem találom az AfD tagjait lehangoltnak vagy rettegőnek, éppen ellenkezőleg. Rengeteg bátorságot követel meg Németországban az, hogy valaki felálljon és kifejezésre juttassa gondolatait, melyet jelenleg nem fejez ki a lakosság többsége.
Spiegel: Németország egy stabil demokrácia széles pártspektrummal. Mindenféle vélemények megjelennek a médiában. Hol itt a probléma?
Petry: Amikor (a Baloldal) benyújtja javaslatát a CDU-nak a koalícióra, papíron lehet, hogy többféle párt van, de tartalom tekintetében nincsen széles pártspektrum. Ezenkívül az emberek látják, hogy ezt már nem lehet továbbra úgy komolyan venni, mint a szuverén politikai intézményrendszer.
Spiegel: A világ globalizált és Európa egyesült, de az AfD a „nemzetre” fókuszál. Miért?
Petry: Németország valutája és migrációs politikája jelenleg elpusztítja az európai szolidaritást, és a visszatérés a nemzetállamok gondolatához minden európai országban egy természetes korrekció a Brüsszeli központosításra. Mi úgy hisszük, hogy az egészséges hazafiságnak természetesnek kellene lennie Németországban. Ez az álláspont magában foglalja a felelősséget a történelmünkért, de ugyancsak feltételez egy egészséges kapcsolatot az identitásunkhoz, ami nélkül lehetetlen előretekintően fellépni itthon és külföldön. Hibásnak gondoljuk, hogy a német politikusok kizárólag a bűntudat köpönyegébe burkolják magukat.
Spiegel: Mit ért a bűntudat köpönyege alatt?
Petry: Németország múltját mindenféle dolgok igazolására használják. Az emberek azt mondják: nekünk meg kell tennünk ezt vagy azt, mert mi, németek a bűntudat egy speciális fajtájával terheljük le magunkat. Hallani, hogy be kell olvasztani Németországot a nagyobb Európába, ezzel örökre megakadályozva a német nacionalizmus feltámadását. De a nacionalizmust és a hazafiságot rendszeresen egy kalap alá veszik. Még Németország jelenlegi, katasztrofális migrációs politikája sem tud túljutni Németország múltjára való hivatkozás nélkül. Néhány héttel ezelőtt Drezdában, a Központi Zsidó Tanács egykori elnöke, Charlotte Knobloch óvott a bűntudat és a felelősség egyenlőségétől, és arra ösztönzött bennünket, hogy legyen még inkább értékalapú a hazafiság. Az igazi felelősség az, hogy merítenünk kell Németország múltjából, megőrizve a demokráciát, a szabadságot és a jogállamiságot.
Spiegel: Ha mások vélemények tisztelete olyan fontos számára, – a hozzáállás egy sokszínű társadalmat feltételez – akkor miért ellenzi a bevándorlást?
Petry: Nem vagyok a bevándorlás ellen, de miért gondolja, hogy mások véleményének tiszteletben tartása szükségessé teszi a bevándorlást? Évtizedek óta hiányzik egy ideológiamentes vita ebben a kérdésben. Egy ilyen vita elengedhetetlen, mert gazdasági és a társadalmi környezeti hatásokkal jár, mind a hazai, mind pedig a fogadó országok számára egyaránt fontos, ahogyan azt az oxfordi közgazdász, Paul Collier könyvében „Exodusnak” illette a folyamatot. Egy dolog világos: a rengeteg muszlim bevándorlása meg fogja változtatni a kultúránkat. Ha ez a változás kívánatos, akkor ennek demokratikus döntésnek kell lennie a nagy többség támogatásával. De Merkel asszony egyszerűen megnyitotta a határokat és meghívott mindenkit a parlament vagy az emberek megkérdezése nélkül.
[…]
Spiegel: Néhány hónapja Önt megkérdezték, hogy látja az AfD helyzetét 10 éven belül. Ön azt válaszolta, hogy „kormányon”. Feltételezhetjük, hogy még mindig ez a helyzet?
Petry: Nincs olyan sok időnk éretté válni, mint a Zöldeknek. De az eddigiek azt mutatták, hogy viszonylag gyorsan tanulunk. Azt gondolom, hogy meg tudjuk szerezni a 25, 30 százalékot, ha keményen dolgozunk és a többi párt továbbra is elköveti a régi hibáit. Akkor már el tudjuk dönteni, hogy kivel lépünk koalícióra és kivel nem. Mi tudjuk, hogy hova akarunk eljutni. Hogy hogyan fejlődik a többi párt, az ebben a pillanatban nem tűnik világosnak számomra.