A Bundestag elnöke szerint meg kell védeni Európa határait
2019.09.17. 10:23
Wolfgang Schäuble az interjúban először is a páneurópai piknikről emlékezett meg. Örömét fejezte ki, hogy annak idején a magyarok – bár tudták, hogy milyen veszéllyel jár – megnyitották a határokat.
Elmondta, a '80-as években megfigyelhettük és megtapasztalhattuk, hogy Magyarországnak – a Varsói Szerződés országai közül – volt leginkább szabad mozgástere a belső, gazdasági reformokat illetően. Ezt személyesen is megtapasztalta, amikor Magyarországon járt abban az időben. Számára nem volt meglepetés, hogy a magyarok a hatalmas szabadság iránti szeretetükkel, amit 1956-ban is megmutattak, ismét bebizonyították, hogy van bátorságuk ezt a lépést megtenni.
A Bundestag elnöke kitért az egyik leggyakrabban hangoztatott liberális mantrára, amely megpróbálja 1989-et 2015-tel összemosni, és ellentétbe állítja az akkori határkerítés megnyitását a mostani védelemre szolgáló, magyar kerítés megépítésével. Schäuble szerint ennek a kettőnek nincs köze egymáshoz. Az egyik egy olyan kerítés kinyitása volt, amellyel bezárták az embereket, napjainkban azonban egy teljesen más kihívással állunk szemben.
A német politikus szerint érthető, hogy a világnak azokból a régióiból, ahol hatalmas a szegénység vagy háború dúl, el akarnak menekülni az emberek, de azt is figyelembe kell venni, hogy mindenki, aki szükséget szenved, nem jöhet Európába.
Hangsúlyozta, a migrációra megoldást kell találni, szükség van a külső határvédelemre is.
Minden közösségnek garantálnia kell a belső stabilitást, a rend a polgárok elsődleges elvárása, és ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni. Ennek a megoldása most az egyik legnagyobb európai feladat.
Úgy véli, Európa csak akkor erős, ha az emberek megbíznak benne. Az emberek viszont elsősorban a saját nemzetükhöz kötődnek erősen. Minden országra igaz, hogy a nemzeti kötődést és az európai törekvéseket nem szabad egymással szembefordítani.
Magyarországról szólva a politikus reményét fejezte ki, hogy a közös történelem hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában jobban megértsék a kelet-közép-európai álláspontot. Mint mondta, az „elmúlt években sokat foglalkozunk Európa keleti részének az első világháború előtti történetével, és ha jobban ismerjük a múltat, jobban megértjük a jelent is.” Kijelentette:
Magyarország mindig Európa közepén volt,
ez pedig mostanra már mindenki számára világossá vált.