A legfelsőbb bíróság döntést hozott abban a kérdésben, hogy Theresa May miniszterelnöknek jogában áll-e a parlament felhatalmazása nélkül is kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból, vagy sem.

Hónapok óta zajlik a vita arról, hogy Theresa May brit miniszterelnöknek van-e joga arra, hogy a véleménynyilvánító népszavazás után, amelyen az állampolgárok többsége amellett tette le a voksát, hogy a britek kilépjenek az EU-ból, a parlament felhatalmazása nélkül is elindítsák a kilépési procedúrát.

Novemberben került bíróság elé az ügy. Ekkor a bírók úgy döntöttek, hogy a brit kormány nem indíthatja meg a kilépési procedúrát a parlament felhatalmazása nélkül. A kormány fellebbezett a döntés ellen és ekkor került a brit legfelsőbb bíróság elé az ügy. A testület ma hozott ítéletet.

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében a parlamentnek kell szavaznia arról, hogy a kormány életbe léptesse-e a lisszaboni szerződés 50-es cikkelyét, amellyel formálisan megindítják a kilépési folyamatot.

A legfelsőbb bíróság 8-3 arányban szavazta meg a döntést. A 3 bíró, akik amellett tették le a voksukat, hogy a kormány is elindíthatja a kilépést, azzal érvelt, hogy a brit közjogi rendszerben a Parlamentnek nincs korlátozó ereje arra, hogy elvegye a kormány azon előjogát, amellyel visszavonja a szerződéseket. A bírók elvonatkoztattak a konkrét esettől és csak azt a jogi aktust vizsgálták, hogy a kormány életbe léptetheti-e az 50-es cikkelyt. Szerintük a válasz igen, ám a legfelsőbb bíróság többsége nem értett egyet ezzel a döntéssel.

– mondta a miniszterelnök szóvivője.

A brit parlament szavazása tartogathat meglepetéseket, ugyanis a briteknél nincs frakciófegyelem, tehát minden képviselő a lelkiismerete szerint szavazhat. A konzervatívoknak jelenleg többsége van a törvényhozásban, így ha mindenki a pártja akaratának megfelelően fog szavazni, akkor simán életbe lép az 50-es cikkely március végéig.

Ám korábban több olyan hír is napvilágot látott, amely szerint a képviselők jelentős többsége az EU-tagságot szorgalmazza. Így, mivel a frakciófegyelem nem köti őket, akár meg is puccsolhatják a brit nép döntését.

Várható, hogy a második legnagyobb frakcióval rendelkező munkáspárt nem szavazza majd meg a kormány javaslatát, mivel a miniszterelnök úgynevezett kemény Brexitet szeretne, amelynek során Nagy-Britannia kilépne a közös piacról is. A Munkáspárt pedig ennek az ellenkezőjét szeretné, azaz csak részben szakadna el az EU-tól. A többi ellenzéki párt más-más megfontolások mentén, de szintén nem rajong a kormány javaslatáért. Amennyiben lesznek rebellis konzervatív képviselők, akik az 50-es paragrafus életbe léptetése ellen voksolnának, az alkotmányos válsághoz vezetne Nagy-Britanniában.