A brit kormány jogi képviselői szerint nem kell parlamenti jóváhagyás a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.

A brit legfelsőbb bíróság hétfőn kezdte meg a négynapos tárgyalását annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament jóváhagyását a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Mint ismert, ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a kilépési folyamatot.

Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása – amelyet a kormány a jövő év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik. Véleménye szerint e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. 

Az első fokon eljáró bírói fórum egy hónappal ezelőtti végzésében a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogkörébe tartozik a döntés az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdéséről.

A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést, amelynek első, hétfői tárgyalási napján a kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright terjesztette elő érvelését. Wright az estébe nyúló tárgyaláson kifejtette:

A jogi főtanácsadó szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás alapját az az általános elvárás adta, hogy

Wright szerint a királyi kiváltság, amely lehetővé teszi a kormány önálló döntését sarkalatos jelentőségű ügyekben, nem valamiféle ősi jogi relikvia, hanem a brit alkotmányosság egyik alappillére.

A kormány jogi képviselőcsoportjának vezetője, James Eadie, aki a tárgyalási nap második felében átvette a kormányzati álláspont kifejtését Wrighttól, szintén azt hangsúlyozta, hogy

A legfelsőbb bíróság várhatóan január második felében hozza meg döntését az ügyben, és ha fenntartja a felsőbíróság november eleji végzését, az elvileg azt is jelentheti, hogy nem lesz tartható az 50. cikkely aktiválására a jövő év első negyedének végében kijelölt határidő.

Az 50. cikkely kétévi tárgyalási időtávot határoz meg, vagyis a brit kormány által kidolgozott eredeti menetrend alapján az Egyesült Királyság 2019 első negyedévének végéig lépne ki az EU-ból. Theresa May miniszterelnök azonban már közvetlenül a felsőbírósági végzés után arról tájékoztatta Nagy-Britannia legfontosabb EU-partnereit, hogy a brit kormány szerint továbbra is tartható a kilépési folyamat elindítására kidolgozott menetrend, és London nem módosította az 50. cikkely aktiválásának menetrendjét.