Mizincev szerint az orosz és a donyecki erők haladéktalanul felfüggesztik a harci tevékenységet, ha az Azovsztal területén bárhol fehér zászlót észlelnek, és biztosítják a biztonságos eljutást a humanitárius konvojok gyülekezési pontjához. Mint mondta, az orosz fél kész bármikor fegyvernyugvást bevezetni a civilek evakuálásához, amennyiben vannak civilek az üzemben.

Elutasította az ukrán és a nyugati vádakat, amelyek szerint az orosz és a donyecki fegyveres erők akadályozzák a civilek távozását Mariupolból. Azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők több mint 144 ezer lakost, 341 külföldi állampolgárt, valamint 1844 olyan ukrán katonát evakuáltak a kikötővárosból, aki letette a fegyvert.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken azt mondta, hogy „részigazságot sem” tartalmaz Ned Price amerikai külügyi szóvivőnek az a kijelentése, miszerint Mariupol egy része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön tett bejelentést Mariupol „felszabadításáról”, azzal, hogy a körülzárt Azovsztal elfoglalásához még további három-négy nap kell. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy „nem célszerű” megostromolni a létesítményt és erre katonákat áldozni, ehelyett elrendelte, hogy vonják blokád alá.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken közölte, hogy büntetőjogi értékelést fog adni Andrij Bileckij, az ukrán nacionalista Azov alakulat alapítója nyilatkozatának, aki azzal fenyegetőzött, hogy Tocska-U rakétával fognak csapást mérni mindazokra, akik a náci Németország feletti győzelem évfordulóján Mariupolban részt vesznek majd a veteránokról megemlékező, úgynevezett Halhatatlan Ezred felvonuláson.

Ahogy korábban, Peszkov ezúttal sem kívánta kommentálni a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborúval kapcsolatos kérdéseket. Ezúttal az elől tért ki, hogy Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szavaira reagáljon, aki azt mondta, hogy az invázió nemrégiben elkezdődött második szakaszának célja ellenőrzés alá vonni a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát, egészen Moldováig.
Értékelte viszont a japán külügyminisztérium éves jelentését amely „ősi területként” és „törvénytelenül megszálltként” tett említést a Kuril-szigetvonulat négy tagjáról, amelyet Tokió a sajátjának tekint. Peszkov leszögezte, hogy a négy sziget Oroszország területének „elidegeníthetetlen része”, és hozzáfűzte, hogy „nagyon-nagyon nehéz lenne a tárgyalási folyamat folytatásáról beszélni” most, hogy Japán is csatlakozott az Oroszország elleni fellépéshez és „barátságtalan” országgá vált.

Az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közölt adatai szerint egyébként Vlagyimir Putyin elnök bizalmi indexe az előző héthez képest három százalékponttal 79 százalékra, a támogatottsága pedig négy ponttal, 81 százalékra növekedett. A felmérést április 15–17-én az ország 53 régiójában 1500 válaszadó körében végezték el.

Moszkvában az SZK-ban történt kihallgatása után pénteken őrizetbe vették ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki publicistát és közéleti szereplőt, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz fegyveres erők tevékenységéről. A 40 éves Kara-Murza a „Borisz Nyemcov – a Szabadságért” Alapítvány tanácsának elnöke volt és önálló műsort vezetett a március elején betiltott Eho Moszkvi rádióban. Korábban azt állította, hogy 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérlet célpontja volt, miután Oroszország elleni szankciókért kampányolt az Egyesült Államokban.

Lev Ponomarjov, az Oroszországban betiltott Emberi Jogokért elnevezésű szervezet volt vezetője és a Memorial társaság egyik alapítója pénteken közölte, hogy folyamatos fenyegetések miatt „ideiglenesen” elhagyta a hazáját. A 80 éves ellenzéki, aki még a szovjet időkben vált aktivistává, csak annyit közölt, hogy az egészségére kíván összpontosítani, a tartózkodási helyét nem hozta nyilvánosságra.

A luhanszki „népköztársaság” állambiztonsági minisztériuma arról adott ki tájékoztatást, hogy bevallotta bűnösségét egy Mihail Petrov nevű férfi, akit hazaárulás vádjával április 11-én vett őrizetbe. Petrov elismerte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója alkalmazottjaként katonai információkat szolgáltatott ki külföldi titkosszolgálatoknak.

A luhanszki állambiztonság emellett megállapította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) követte el 2017-ben azt a merényletet, amelynek célpontja az EBESZ egyik, orosz állampolgárságú alkalmazottja volt. 2017. április 23-án Prisib mellett a nemzetközi szervezet gépkocsija harckocsiaknára futott, amelynek következtében egy amerikai állampolgár életét vesztette, egy cseh és egy német pedig megsebesült.