Különös régió

Oroszország déli része egy kicsit mindig is különc volt, az itt élők rendkívül erős törzsi gyökerekkel rendelkeznek, sokkal inkább tartoznak a saját népcsoportjukhoz, mint országukhoz. Ebből a mezőnyből is kiugrik Dagesztán, a többségében csecsen muszlimok lakta régióban nagyon erősek a szeparatista erők, akik minden erejükkel azon vannak, hogy elszakadjanak Oroszországtól. Emiatt többször fegyveres konfliktus is kialakult köztük és az anyaország között. A legutóbbi – kisebb-nagyobb megszakításokkal – csaknem tíz évig tartott. 1999 augusztusa és 2009 áprilisa között volt a második csecsen háború. Fontos kiemelni a csecsen hadvezér, Samil Baszajev nevét, aki kétezer fegyveres muszlim szélsőségessel több falut is megszállt az előző évezred végén Dagesztánban. A tervük az volt, hogy elszakítsák a régiót Oroszországtól és létrehozzák a Dagesztáni Iszlám Köztársaságot. A visszaemlékezések szerint Baszajev rendkívül jó stratéga volt, kiváló meggyőző képességgel rendelkezett, részben ezzel magyarázzák, hogyan volt képes több ezer iszlamistát maga és a terve mögé felsorakoztatni, akik közül a legtöbb harcedzett katona volt, az első csecsen háborúban is részt vettek. Baszajevnek komoly kapcsolatai voltak a közel-keleti és az Öböl menti országokkal, akik anyagilag is támogatták a szeparatista sereget. 2004 szeptemberéig Baszajev legalább kilenc terrortámadást rendelt el orosz rendfenntartók és civilek ellen.

Lezáratlan háború

Baszajevék az évek múlásával és az orosz hadsereg folyamatos visszatámadásai miatt egyre kisebb esélyt láttak arra, hogy győztesen kerüljenek ki az évek óta húzódó fegyveres akciókból és elszakítsák Dagesztánt, ezért új projekten kezdtek el gondolkodni. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után látták az iszlamisták, mekkora hírnevet kaptak muszlim társaik. Ezen felbuzdulva jutottak arra, hogy ők is egy hasonló kaliberű merényletet fognak végrehajtani. Mivel annyi erőforrás nem állt rendelkezésükre, mint Oszama bin Ladenéknek, így arra jutottak, hogy majd fegyverekkel szállnak meg egy épületet, túszul ejtik az ott lévőket, így zsarolva meg Moszkvát.

Samil Baszaev | Fotó: AFP

Az utolsó évnyitó

2004. szeptember 1-jén, ahogy a világ legtöbb részén, Észak-Oszétiában is ezen a napon tartották a tanévnyitót. Több mint ezren voltak jelen Beszlán 1. számú iskolájában is. Reggel kilenckor azonban 32 állig felfegyverzett terrorista hirtelen betört az iskolába, majd kijelentették, hogy azt elfoglalták, senki sem mehet ki. Az udvarról a diákokat és a tanárokat a tornaterembe vezényelték, ami kicsinek bizonyult, így a mellette lévő termekbe is bezártak néhány tucat iskolást. A bejáratoknál több csecsen őr is állt, teljesen elzárták a menekülési útvonalakat. Miután mindenkit betereltek a terembe, a gyerekek kiabálni és sírni kezdtek, amitől a merénylők egyre ingerültebbek lettek. Az iskolaigazgató oszét nyelven próbálta nyugtatni a gyerekeket, azonban ez sem segített a helyzeten, mivel az iszlamisták nem értették, mit mond az intézményvezető, ezért vele is üvöltözni kezdtek.

Ekkor végezték ki az első áldozatot, Ruszlán Betrozovot. A férfi épp a gyerekeket próbálta megnyugtatni, mikor az egyik muszlim terrorista odalépett hozzá, fejéhez szorította a fegyverét, majd úgy kiáltott, hogy

Bár a gyerekek elnémultak, a támadó meghúzta a ravaszt. Betrozov holttestét csak órákkal később vitték ki a tornateremből. A lövés után több túszejtő is beviharzott a zsúfolt szobába, ahol nekiláttak összeszerelni a magukkal vitt robbanószereket. Az iskola nagy részét bedrótozták annak érdekében, hogy ha bárhonnan megtámadnák őket, fel tudják robbantani a bombákat. A túszokkal ezután barikádot építtettek fel, az ablakok elé székeket és padokat helyeztek, majd mikor végeztek, a túszokat kivégezték. A megölt diákok, tanárok és szülők holttestét az egyik ablakon dobatták ki a még életben lévő túszokkal.

Fotó: AFP

Az iskolában pokoli körülmények uralkodtak: a terroristák megtiltották, hogy a tanárok vagy a diákok közül bárki is igyon, vízellátásról pedig nem gondoskodtak. 2004 szeptembere kánikulával indult Beszlánban, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A túlélők arról számoltak be, hogy mindenki szenvedett a hőségtől, semmiféle ellátást nem kaptak a fogva tartóktól. A vízhiány miatt sokan elájultak.

Másnap

A háromnapos túszejtés másnapján Vlagyimir Putyin elnök a rendkívüli helyzetre való tekintettel félbeszakította törökországi látogatását és hazautazott. A merénylők ezen a napon különös kegyetlenséggel végeztek a felnőtt férfiak többségével. Sok embert az emeleti tanterem ablakához állítottak, majd úgy lőtték le őket, hogy a testük mindenképpen kizuhanjon és a földre essen. Tucatnyi holttest feküdt egymáson. A szakértők később megállapították, hogy többen csak órákkal a lövés után vesztették életüket. A második napra az orosz különleges egységek is megérkeztek a helyszínre, hogy megkezdjék a mentőakciót. Először túsztárgyalók segítségével próbálták megadásra bírni a csecsen terroristákat, azonban ez nem vezetett eredményre. Délután négykor a terroristák beengedték az iskolába Ruszlán Ausev egykori ingus elnököt, akit a merénylők mélyen tiszteltek. Ennek ellenére nem volt megállapodás, annyit sikerült elérni, hogy az iszlamisták kiengedtek Ausevvel 11 nőt és 15 kisgyereket. A volt politikai vezető videófelvételeket is készített a benti állapotokról, melyeken látható volt, hogy a terroristák mindenhova robbanószerkezeteket helyeztek el. A hatóságok itt hibáztak először, ugyanis azt hitték, hogy a kazetták üresek, úgy gondolták, hogy nem éles a merénylők által összeszerelt robbanószerkezetek többsége. A késő esti órákban az egyik rendőrt az iskolából lövés ért, erre válaszlövés nem érkezett.

Péntek, az utolsó, legvéresebb nap

2004. szeptember 3-án, délután egykor kezdhették meg a lelőtt emberek holttesteinek elszállítását. A mai napig nem tisztázott, hogy lehet az, hogy a hatóságok helyett a helyi civilek voltak azok, akik az iskolához mehettek, hogy elvigyék a meggyilkoltak holttesteit. Nyolc perccel azután, hogy a terroristák megengedték nekik, hogy odamenjenek, egy hatalmas robbanást lehetett hallani a tornaterem felől. Ekkor kitört a pánik, ráadásul a katonák és a rendőrök azt látták, hogy megégett, sérült gyerekek és nők másztak ki az ablakokon. Innentől kezdve elszabadult a pokol, az orosz csapatok két irányból hatoltak be az épületbe, sorozatos fegyverropogás hallatszódott. A legtöbben ezekben a percekben haltak meg. A visszaemlékezések szerint a robbanás után hirtelen az összes fegyveres megindult az iskola felé anélkül, hogy erre parancsot kaptak volna.

Fotó: AFP

– olvasható.

Miután az orosz terrorelhárítók megrohamozták az iskolát, a tornaterem teteje hirtelen beomlott, szemtanúk szerint teljes volt a káosz, gyakorlatilag hadiállapot volt bent, mindenfelé lángokat láttak. Azok is életveszélyben voltak, akik a sebesülteken próbáltak segíteni, ugyanis folyamatosak voltak lövések, többjüket el is találták. Több mint kétórás tűzharc után sikerült csak az összes iszlamistát likvidálni. A túszejtők közül mindössze a 24 éves Nur-Pashi Kulajev élte túl a rohamot, ő jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy orosz börtönben.

Nur-Pashi Kulajev | Fotó: AFP

Megannyi kérdés

Az ügyben természetesen nyomozás indult, melyben megállapították, hogy összesen 334 túsz és 31 terrorista halt meg a beszláni mészárlásban. Az iskolaszabadítás során 783 ember sérült meg, közülük 55 katona. A mentésben hat egység vett részt az orosz fegyveres erőktől, melyek közül három parancsnoka meghalt. A mentési akció sikertelensége és a halottak magas száma akkora felháborodást okozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belső vizsgálatot rendelt el. Annak ellenére, mekkora erővel mentek neki az iskolának az orosz fegyveresek, a jelentések szerint néhány terrorista ki tudott menekülni és egy közeli épületbe rohantak. A sorsuk meg volt pecsételve, harckocsikkal és lángszórókkal végeztek velük. Évek múltán is visszajárnak újságírók, hogy a helyiekkel beszéljenek, akik elmondták, sosem fogják megbocsátani az orosz erőknek, hogy ilyen veszteségek mellett tudták csak visszafoglalni az iskolát. Beszlánban azóta a tanév mindig szeptember 4-én kezdődik, előtte háromnapos gyász van.

Fotó: AFP

Az orosz terrorelhárítás Samil Baszajevet 2006-ban ölte meg. Putyin a hír hallatán sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, a csecsen iszlamisták vezérének halála „jól megérdemelt megtorlás volt”.