Nemzetközi elemzők egybecsengő véleménye szerint a közeljövőben elérkezik az a pont, ahol a NATO katonai konfliktusba keveredik Oroszországgal. A londoni székhelyű European Leadership Network (ELN) nevű think-tank tanulmánya még 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a két katonai tömb konfrontálódik.

Stratégák és katonapolitikai szakemberek megállapították, hogy a NATO jelenlegi struktúrájában nem lesz képes megakadályozni egy orosz inváziót Európa ellen.  

A RAND, amerikai think-thank szerint a NATO elavult döntéshozatali mechanizmusának köszönhetően a balti államok biztonságát sem képes garantálni.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított, a cég londoni székhelyén bemutatott 504 oldalas idei elemzés (Military Balance 2016) adatai szerint tavaly a 26 európai NATO-tagállam közül csak négy - Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Észtország - teljesítette a 2 százalékos védelmi kiadási célt.

A kutatóintézet számításai szerint ahhoz, hogy az összes európai NATO-tagország elérje a 2 százalékos ráfordítási minimumot, az európai védelmi kiadásokat csaknem 45 százalékkal - nominálértéken csekély 97 (26 billiárd forint)  milliárd dollárral - kellene növelni a tavaly erre a célra fordított 226 (62 billiárd forint) milliárd dollárhoz képest.

Gyengül az európai államok világhatalmi pozíciója

Az európai védelmi kiadások 1989 után kezdődött csökkentésének mára drámai kapacitásbeli hatásai mutatkoznak. Az elemzés szerzői kimutatják például, hogy az 1991-ben megvívott Öböl-háború - a hidegháború utáni első nagy nemzetközi katonai művelet - idején Nagy-Britanniának 475, Franciaországnak 579 harci repülőgépe volt; ez az állomány azóta 194-re, illetve 271-re zsugorodott.

Mindeközben Oroszország GDP-arányos védelmi kiadásai markánsan emelkednek, bár ebben szerepe volt az orosz gazdaság tavalyi recessziójának, vagyis a nominális GDP-érték visszaesésének is.

A cég számításai szerint az orosz védelmi költségvetés tavalyi bővülése a globális katonai kiadások teljes tavalyi növekedésének több mint a 20 százalékát adta reálértéken, miközben a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság óta 2015 volt az első olyan év, amelyben az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásai stabilizálódtak, és nem csökkentek.

Ázsia feltörekvőben

Az ázsiai országok ugyanakkor évente most már 100 milliárd dollárral többet költenek védelmi célokra, mint az európai NATO-országok, és az összesített ázsiai katonai kiadások tavaly 5,6 százalékkal emelkedtek reálértéken - áll az IISS kedden ismertetett világjelentésében.

A cég elemzői összegzésképpen megállapítják, hogy most már korántsem annyira magától értetődő a nyugati világ védelmi kapacitásának technológiai fölénye, mint az elmúlt évtizedekben. Ez a technológiai előny - amelyet még az elmúlt húsz évben is tényként kezelt a világ - eróziónak indult, és a nyugati stratégák elsődleges feladata a következő évtizedben ennek a folyamatnak a lassítása vagy visszafordítása lesz.

(independent, mti, rand.org)