A KSH évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – küldi meg az uniós statisztikai hivatalnak a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A dokumentum szerint a magyar adósságmutató 2012 óta évről évre folyamatosan csökkent, az elmúlt évtizedben több mint 14 százalékponttal mérséklődött, így érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az államháztartási hiány – az éves hiánycélokkal összhangban – rendre, így tavaly is a maastrichti háromszázalékos kritérium alatt teljesült, a hiány tavaly a GDP 2 százalékát érte el. A tavalyi költségvetés lehetővé tette egyebek mellett, hogy folytatódott az uniós fejlesztési források megelőlegezése, jelentős forrás jutott a Családvédelmi Akcióterv elindítására, a hazai fejlesztési kiadások közül a Modern Városok Program és Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére, a több ágazatot érintő béremelésekre és a nyugdíjasok megbecsülését szolgáló pluszjuttatásokra, mint a rezsiutalványra és a nyugdíjprémiumra.

A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat folyamatosan és maradéktalanul biztosítani kell, ezért a Pénzügyminisztérium irányításával már megkezdődött a költségvetés átalakítása.